A maffia angyala

4

Dario

Miután lenyugodtam, rendbe szedtem az irodámat, mert minden papírom romokban hevert a heves akcióm után. Ránéztem az órámra, és akkor jöttem rá, hogy megint elment úgy  két nap, hogy kb semmit nem aludtam. Szinte biztosra vettem, hogy Camila ébren van. Ki az , aki ilyen megrázkódtatások után, ismét egy idegen helyen, körbevéve ismeretlenekkel tud aludni. Valószínűleg retteg, Valentina már ilyen későn biztosan nincs vele. Hihetetlen, hogy most is éppen rajta kattog az eszem. Erőt vettem magamon, majd felálltam a székemből, és elindultam a szobája felé.  Késztetést éreztem arra, hogy újra láthassam. A testem szinte követelte azt, hogy a közelébe lehessen. Minden porcikám ennek az ismeretlen lánynak a közelségére vágyott. Én magam is megijedtem attól, hogy valakinek a személyéért, akit nem is ismerek, csupán a külsőségek miatt ennyire akarjam. Eddig tökéletesen az irányításomban tartottam az érzéseim és a reakcióim, erre itt ez a fiatal lány, aki az egész életemben jelenleg is tanult, berögződött magatartásformámat teljesen felrúgja.

- Ennek véget kell vetnem. – suttogtam magam elé  már az ajtaja előtt. – El kell terelnem róla a figyelmem, mert annyira magára irányította akaratán kívül is, hogy ebből nagy problémák lesznek. Nekem másra kell összpontosítanom,  nem pedig egy nőre, aki talán addig fog érdekelni amíg jó keményen meg nem baszhatom azt a kis szűz punciját.

Biztos voltam benne, hogy pár hét alatt teljesen magamba tudom bolondítani, hiszen naív és hiszékeny,  ez mellett piszkosul fiatal. Nem tudom mit is akarok valójában. Egy azonban biztos, ha nagyon gyorsan nem terelem másfelé a gondolataim, szörnyű hibákat fogok elkövetni, ami a bukásunkat eredményezheti.

Megráztam a fejem, hogy kitisztítsam a gondolataim, majd kopogás nélkül benyitottam.

Camila azzal a lendülettel ahogy az ajtó nyílott egyenesbe tornászta magát az ágyon, majd ijedt tekintetét rám szegezte.

- Hívott az orvos – kezdtem – Minden eredményed rendben van.– közöltem vele, majd magam sem tudtam miért, de elkezdtem közeledni felé. Nem tudtam pontosan mit fogok tenni, de egy valamiben biztos voltam,  érezni akartam az illatát. A testem vágyott rá, és nem tudtam ellenkezni ezzel a kibaszott érzelemmel.

Látva a közeledésem, feljebb húzta magán a takarót, majd az ágy sarkába csúszott, térdeit maga elé húzva várt. Még én sem tudtam mit miért teszek. Nem megszokott módon teljesen zavarodott voltam Camila közelében.

- Köszönöm, hogy szóltál, de mindjárt éjfél – mondta halkan

- Azt hittem örülsz a hírnek majd. – ültem le az ágy szélére. Most nem takargattam az érzéseim, szimplán csak kedves voltam vele. Faszba az erőlködéssel!

Nem tudtam mit is mondhatnék neki, mit keresek itt. Nyilván nem közölhetem vele azok után amit kb egy napja élt át, hogy ,hé Camila nincs kedved egy gyors dugásra, mert ahelyett, hogy éppen egy kurvát döngetnék a farkam a te puncidat akarja, magam sem tudom miért, de ez van. Ez elég morbid lenne'

- Csak szeretném hogy tudd, itt nem vagy fogoly, amint vége ennek az egésznek elmehetsz. A szállodába pedig biztos a bejutásod. – mondtam neki a szemébe nézve, ami zavarodottságot tükrözött.

- Én csak .... Nem értek semmit. – kezdte , majd felemelve a fejét, a zöld szemeit rajtam tartva várta válaszom. Mit mondhatnék?

- Mit nem értesz tündérem? – kérdeztem vissza hirtelen,  nem gondolva át a szavaimat. Nem szoktam hozzá, hogy nekem akárkit is meg kell szereznem magamnak. Akit akartam, egész életem során megkaptam egy pillanat alatt, még pénz sem kellett hozzá.