a látszat néha csal |shawn mendes|befejezett|

>29<

Alina Croxx

Shawn szitkozódva mászott le rólam, s egy szempillantás alatt magára kapta a felsőjét. Mindeközben én is felvettem a nemrég leráncigált pólómat.

Shawn haja ziláltan meredt a mennyezet felé, arca pedig ki volt vörösödve. Semmi kétségem nem volt afelől, hogy én is pontosan így néztem ki.

Már épp megindultam kifelé, amikor Shawn utánam kapott, s maga elé fordított.

— Ugye tudod, hogy ezt még nem fejeztük be?

Csábos mosolyt villantott, majd lágy csókot nyomott duzzadt ajkamra.

— Reménykedtem benne, hogy folytatni fogjuk - leheltem ajkára, majd kuncogva kisétáltam a konyhába.

Daphney mosolyogva foglalt helyet az egyik széken, s lerúgta magáról a cipőjét.

— Mi történt, kicsim? Hogy-hogy itthon vagy?

Áh, nem vagyok átlátszó. Kicsit sem...

— Sarah-ék nem voltak otthon. Biztos elmentek a nagybátyjához — rántotta meg a vállát.

— Értem. Nos... ha Shawn bácsi is úgy szeretné, akkor megtarthatjuk az elő karácsonyi filmmaratont. Mit szóltok? — pillantottam elsőnek a lányomra, majd aztán az apjára.

Mindketten heves bólogatásba kezdtek, s azonnal elfoglalták a nappaliban lévő kanapét.

— Oké, akkor most ismét én rendezem a kaját — forgattam meg szememet. — Remélem, hogy valami jó filmet választotok.

— Ne aggódj, Ally. Rajta vagyunk az ügyön — vigyorodott rám Shawn.

Mosolyogva léptem be a konyhába, s elővettem a szekrényből egy tasak vajas popcornt. Miután azt a mikróba dobtam, kivettem a mogyorót, s egy tálkába öntöttem.

Percekkel később a popcornal és a sóssal együtt visszasétáltam a nappaliba. A finomságokat az asztalra helyeztem, majd leültem Shawn szabad oldalára.

A fiú átkarolt, s egy puszit nyomott a halántékomra.

— Mit nézünk? — tudakoltam mosolyogva.

— Hupikék törpikék karácsonyát — ujjongott Daph.

Hatalmasat sóhajtottam, s nekidőltem Shawnnak. Ahogyan a fülem hozzáért a mellkasához, hallani és érezni kezdtem egyre csak felgyorsuló szívverését. Ahogy eltátotta a száját, hallani lehetett szapora lélegzetét is.

— Hé! Minden oké? — pillantottam rá.

Lassan a fülemhez hajolt, s édes, kéjtől fűtött hangon így szólt: Alina... szeretlek.

Hangja miatt a szívem hevesebben kezdett dobogni, s az egész testem megremegett. Egy nevetséges vigyor telepedett az ajkamra, majd, már ha ez lehetséges volt, még közelebb nyomultam hozzá.

A mese végeztével otthagytam Shawnt és Daphneyt a nappiban, és átvándoroltam a konyhába, hogy nekikezdjek a mai napi ebédnek.

A kamrában kezdtem el kutakodni, s találtam egy zacskó tésztát. Kivettem egy fazekat is, amit vízzel töltöttem meg, s a tűzhelyre tettem. Miután a víz zubogni kezdett, beleöntöttem a zacskó tartalmát, s hagytam, hogy a makaróni megfőjön.

Miután levettem a gázról a megfőtt ételt, leszűrtem, s kiöntöttem azt egy tálba. Egy nagyobb kocka vajból levágtam néhány szeletet, s egyet-egyet a tányérba helyeztem. Ezután raktam bele egy kevés makarónit, majd rá parmezánt.

— Ebéd — kiáltottam el magam.

Hamarosan dobogott a padló, s két éhes ember lépett be a konyhába. Shawn kihúzta Daphney-nak a székét, majd be is tolta, miután a kislányom elhelyezkedett rajta. Daphney elé azonnal leraktam a tányért és az evőeszközt, és hozzá is fogott enni.

Visszamentem a konyhába, hogy elkészítsem a második tányért. Shawn egyik pillanatról a másikra a hátamhoz termett, átölelt, fejét pedig a vállamba fúrta. Halk morgás tört fel a torkából, s egy puszit nyomott a nyakamra.

— Beszélnünk kell — suttogta gyengéden a fülembe.

— Tudom — bólogattam helyeslően.

— Daphney-al is kell beszélnünk.

— Tudom — ismételtem meg magam.

— Szeretlek.

— Tud... — ám ekkor tudatosult bennem, hogy mit is mondott. — Én is.

És vigyorogtam.

Mint valami tinédzser.

Bár annak is éreztem magam.

Mintha visszakerültem volna a tíz évvel ezelőtti világba.

Shawn átölel, puszilgat, csókokat hint minden egyes porcikámra, s a tiltott szót suttogja.

Én pedig hagyom neki.

Kiélvezem minden együtt eltöltött pillanatunkat.

Mert nem sokáig fog ez tartani.

Az ünnepek elteltével el fog menni.

Vissza fog menni a saját életébe.

Folytatni fogja az eddigi, megszokott, sztáros, lázadó életét.

Azt az életet, amiben mi abszolúté nem szerepelünk.