a látszat néha csal |shawn mendes|befejezett|

E-P-I-L-Ó-G-U-S

- Ezt nagyon elbasztam - mordult fel magában Shawn. - De rendbe hozom. Miatta. Miattuk. Miattunk.

Rövid gondolkodás után elhatározta magát; felhívta egyik ismerősét, akivel lerendezte azt, hogy élőben közvetítsék őt az MTV-n.

Ezután jött a neheze. Biztos volt benne, hogy Alina látta, vagy hallotta őt, ezért nem is próbálta meg őt felhívni. Ezért inkább felhívta Nolan-t.

- Beszéltél Ally-vel? - kérdezte félve.

Alina-nak mindig is jó kapcsolata volt a bátyjaival, így reménykedett abban, hogy már beszélt velük.

- Megöllek, te rohadék!

Szóval beszélt velük.

- Oké, megölhetsz, de előbb mondd meg, hogy hol van - hadarta a srác félve.

- Semmi közöd hozzá - vágott vissza ingerülten a bátyj.

- Tudod, hogy percekbe kerül, és így is, úgy is megtudom, hogy most épp hol van. De rohadtul jó lenne, ha megkönnyítenéd a dolgomat.

- A keleti pályaudvaron. Fél óra múlva indul a vonatja ide - adta be a derekát.

- Adósod vagyok - sóhajtott fel Shawn megkönnyebbülten.

- Majd rendesen összetörjük a képedet, és akkor nem fogsz tartozni - ezzel bontotta a vonalat.

Keleti pályaudvar. Húsz perc autóút, de csak, ha mázlija van, és nincs forgalom.

És, persze, hogy nincs mázlija.

Mert minek is azt?

Dugóba keveredett. Az autópályán volt, a dugó közepén. Szitkozódva emelte a füléhez a telefont, s felhívta egyik ismerősét, hogy jöjjön az autója után. De ő már nem várta meg a srácot, hanem a kamerájával együtt kipattant az autójából, és szaladni kezdett a pályaudvar felé.

Több, mint tíz percet szaladt, de még mindig nem volt ott. Félt. Sőt rettegett. Mi van akkor, ha elkésik? Ha akkor ér oda, amikor a vonat már elindul? Nem. Oda fog érni. Oda kell érnie.

Öt perc szaladás után odaért. Nincs sok ideje. Az is meglehet, hogy már felszálltak a vonatra.

Beindította a kamerát. Elvégzett rajta néhány műveletet, s felhívta az MTV-nél dolgozó ismerősét is, aki elintézte az élő közvetítést.

- Tudják... - kezdett bele félve. -, egy idióta vagyok. Rendesen elcsesztem a kapcsolatom egy olyan lánnyal, akit az életemnél is jobban szeretek. És most mindent helyre rakok. Illetve... Remélem, hogy helyre tudom tenni...

Alina a váró teremben ült, ölében a kislányával. Öt perc múlva megkezdik a beszállást a saját vonatukba, addig viszont ott kell várjanak.

- Mami, nézd már a tévét - sikkantott fel a kislány.

Alina sóhajtott egyet, majd a tévére emelte a tekintetét, ahol Shawn-al találta szembe magát.

- Sosem gondoltam volna, hogy lesz egy olyan lány, aki mellett tényleg önmagam lehetek. Már a gimiben is ez volt. Igaz, akkor történt egy fordulat is, ami akkor teljesen összezavart. Nehezen jöttem rá, hogy én mindvégig Alina-t kedveltem, s nem a nővérét. Tudják... olyan bonyolult ez - mondta, s belépett az épületbe. - Néha úgy mennek a dolgok, ahogyan az emberek akarják, néha viszont minden kicsúszik a kezük közül. Azt hiszem... most is ez történt. Azt mondtam és tettem, amit elvártak tőlem, pedig nem azt kellett volna. Azt kellett volna tennem, amit a józan eszem mondott. De mégsem tettem. Ezért minden kicsúszott. Elvesztettem Őt. A lányt, akit szerettem, és a kislányunkat is, Daphneyt.

Shawn körbenézett, s megpillantotta a keresett személyeket. Egy édes mosoly varázsolódott az ajkára, majd elkezdte közelíteni őket.

- Felmondok. Elegem van. Túl sok volt ez. Mindeddig szép és jó volt, azt hittem, hogy ezt akarom csinálni. Igen, tizennyolc évesen tényleg ezt akartam... Most viszont... csak azt akarom, hogy mellettem legyenek. Csak ennyit kérek. Ezt pedig úgy nem kaphatom meg, hogy közben ide-oda turnézok. A családommal akarok lenni, kirándulni és nyaralni akarok velük, vagy csak eltölteni egy olyan délutánt, amelyen nem zavar senki, nem kell elmennem fellépésre, vagy bárhová. Szeretem a rajongóimat, mindig is szeretni fogom... de ezt meg kell értsék. Alina és Daphney sokkal fontosabb nekem, mint a zene.

Kevesebb, mint két méter volt közte és a szeretett lány között.

Ally arcáról potyogtak a könnyek.

Nem hitte el.

Shawn... Shawn itt van. És szereti őt. Nem önszántából verte át. Akkor sem önszántából verte át. És szereti. Akkor is szerette, és most is szereti. Mindig is szerette. És szeretni is fogja.

Shawn kikapcsolva leengedte a kamerát, s a földre dobta.

Daphney leugrott anyja öléből, s odébbállva figyelte az eseményeket.

Alina felállt. Remegő lépéseket tett a szeretett férfi felé, aki ugyanígy cselekedett.

Shawn nem tétovázott, azonnal a lány ajkára tapadt. Kezével szorosan tartotta Alina derekát, s nem szándékozta elengedni. Többé soha.

Mert egymáshoz tartoznak. Örökké.

Szokták mondani, hogy a látszat néha csal. Ez esetben viszont nincs látszat. Amit láttak a körülöttük lévő emberek, az mind úgy van. Itt nincs titok, nincs megtévesztés: mindketten őrülten szerelmesek a másikba. Meglehet, sőt biztos, hogy lesznek még nehézségek; de melyik szerelmes pár között nincsenek? Ally nem fél; tudja, hogy Shawn mellett képes lesz újra olyanná válni, mint amilyen volt: egy mosolygós, életvidám nő lehet, akinek a mindene a lánya és a tökéletesnek mondható férje. Shawn sem retteg semmitől. Biztos benne, hogy az újságok még egy ideig csámcsogni fognak rajtuk, s ebben az évben nem lesz nyugtuk... De azt is tudja, hogy Alina mellett mindent ki tud bírni. Mindent.

És... tudom, nagy kérés ez... de nem mondanátok el, hogy mit jelentett ez a történet nektek? tudom, van, akinek semmit, de lehet, hogy van olyan is, akinek... fontos volt. or idek.