Ülök a reptéri VIP teremben és várom mikor szállhatok fel a Japánba tartó repülőgépre.
Én Park Jimin vagyok táncos koreográfus. Szöulban élek egy kis lakásban.Nemrég végeztem el az egyetemet és mivel nagyon jó vagyok a, szakmámban ezért kaptam ezt lehetőséget a Hybe-nàl, hogy táncolni tanitsak.
Hát igen nem is akár kinek. Maga Jeon Jung Kook-nak. Hallottam róla de még nem találkoztam vele. Sok embertől hallottam hogy elég magabiztos a dolgában, erőteljes de semmi érzelmet nem mutat senki iránt. Azt is hallottam hogy eddig nem volt senkije sem mert senkivel nem látták. Szóval biztos szingli ahogy én is.
Hamarosan indul a gépem Japánba egy újabb munka. De most ez más lesz most végre láthatom.
Körbenéztem mert úgy érzem valaki figyel.Mióta Hybe-nàl dolgozom rájöttem vannak nagyon gonosz emberek is.
De nem láttam senkit aki furán viselkedik főleg nem itt a VIP részen. Egy emberen megakad a szemem nagyon takarja magát szinte csak a két szemét látni és a kézfejét. Az jobb kézfején tetkó van. Sapka a fején fekete maszk és szinte az öltözéke is tiszta fekete még a kezében lévő táska is.
A titokzatos idegenről elszakitom a tekintetemet és újra kifelé a havas tájat nézem.
-Kedves utasaink kezdjék meg a beszállást Tokióba tartó járatunkra . -szólt a bemondónő.
Ez az én járatom.
De Jungkook még sehol. Vagyis ha tudnám hogy néz ki, de még az sem tudom. Na mindegy elindultam felszállni. Majd ott találkozunk biztos korábbi járattal indult el Tokióba.
Igen, Tokióba fogunk forgatni de miért pont decemberben kellett ezt kitalálni. Olyan hideg van, és én nagyon nem szeretem a hideget.
Leültem a helyemre és hála istenek ablak felőli a helyem.
Hirtelen veszem észre, hogy leült valaki mellém.
-Khm... elnézést de ez a hely foglalt. -hát igen foglalt lenne ha tudnám hogy néz ki ez a Kook gyerek. Mert hát ez az ő helye.
-Tudom. -szólal meg az idegen. Akkor veszem észre, hogy pont ugyanaz a pasi ült le mellém akit a váróban olyan nagyon megnéztem. Még mindig takarja magát csak a szemét látni, de a szeme olyan igéző. Hosszú útnak nézek elébe.
2 óra repülés után megérkeztünk Tokióba de mielőtt leszátunk volna asszintensem szólt, hogy Jungkookkal egy autóval fogunk utazni.
Éppen indultak volna a kijárat felé mikor ezt hallottam.
-Hogy kivel utazók együtt? -lepődtem meg. Ekkor látom a srácot felállni aki eddig ült mellettem de valami hiányzik róla. A maszk. Így láttam az arcát a száját ahol két darab piercing volt. Annyira tökéletes az arc vonása , hogy észre se vettem mikor előttem állva szólongat.
-Jimin jól vagy? -kérdezi tőlem.
-Ih.. Ihg... igen-végre kinyögtem. Nem gondoltam, hogy ennyire sexy ez a Jungkook.
Elindultunk a szállodához de egész végig ezt a fél Istent néztem aki elbűvölt.
-Jimin... -szólongatott én meg annyira elbambultam észre sem vettem.
-Khm.. Ih.. Igen. -már megint zavarban vagyok és most még ki is nevet, de a nevetése istenem annyira édes.
-Szeretném ha átjönnél a szobámba. -hogy hova menjek? Te jó ég mit akarhat tőlem. Nagyon meglepődtem mert gyorsan folytatta mondandóját.
-Beszélni szeretnék veled.
-Rendben. Ahogy kipakolok átmegyek.
Nem tartot sokáig sőt túl gyorsan is sietem hozzá és ezt nem is értem miért történik velem.
***
-Apa apa. -hirtelen meghallom kislányom hangját így a múlt merengéseiből ki szakítva figyelek lányomra.
-Mondjad Kincsem. -hajolok le a négy éves kislányomhoz.
-Segíts feltenni. -nyújtsa felém a csúcsdíszt.
-Ooo kicsim, tudod ez Apu dolga ő sokkal magasabb.
-Valaki engem kereset ? -lépett be a nappaliba Jungkook. Kislányom Jungkook felé fordulva mutassa a díszt. Felkapta és a fenyő felé tartva lányukat felkerült az utolsó dísz a fa tetejére.
-Tökéletes. -mondtam közben közeledtek felém.
Jungkook egy apró csókot adva, lányom nyakamat átkarolva nyomot arcomra egy puszit.
Nem gondoltam volna hogy öt évvel ezelőtt mikor japánba tartó repülőgépen ülve pont a jövendőbeli férjem ül le mellém.
Azóta nagyon híres énekes lett belőle és én mindig mindenben segitem őt. Örökre mellette állva.
YOU ARE READING
Just a Christmas 🔞BL
Romance2023 decemberében indult el az első kihívásunk, és naponta más író történetét osztottam meg,egy antológia keretében. Itt olvasható.