Sötét ingovány, ingathatatlan.
Ködös ösvény, átláthatatlan.
Minden út választáshoz vezet,
Végük ismeretlenbe veszett.
Lámpásom fénye aligha elég,
Több kell, hogy tudjam, merre mennék.
Éltem rengetegében bolyongva érzem,
Ismét egy válaszúthoz érkeztem.
Merre menjek? Nem! Mennék
Mi az, amit most tennék?
Komoly döntés e válaszút, tán
Ha indulok, nincs visszaút
Sok ösvényt kísér pusmogás,
Tántorítani vágyó kiáltás.
Ugyan, ennek nincs értelme!
Nem akarod. És ha igen?
Más utak mellett táblák mutatják,
Ki erre indul, mindig jól jár.
Ezt akarod! Tudom, hogy erre vágysz!
Nem jönnél erre, mint akárki más?
Mennék messze. Indulnék,
De az utak sokfélék.
Merre kísér majd öröm? És
Hol kísért majd megvetés?
Olyan régóta gondolkodom már ezen a versen, és végre elkészült!
YOU ARE READING
Tintafoltok a papíron
Poetry(Avagy egy kezdő költő próbálkozik a versírással, íme a munkájának gyümölcsei) Ha arra vetemedtél, hogy bekukucskálsz ide, jó olvasást kívánok! ♡♡♡ Kezdő költő vagyok én, Versikéket írok. Kezem a tintától kék, Mit papíron hagyok. ♡♡♡ Még mindig olva...
