Sötétszürke felhők, melyek mindent elfednek,
Borús komorságba borítva a teret.
Hűvös pára ül meg a légben,
Bánatot ébresztve az emberek szívében.
De figyelj csak! Szellő kél hirtelenjében,
Megmozdul a lég, a pára jött, de mehet.
Rés nyílik az eget takaró felhőrétegen,
A napfény lassan teret hódít a végtelenségben.
Fut a komorság, jő a vidámság,
Mintha a bússág elillanna, végleg tán.
Egy kicsi szellő az, melyet te is teremthetsz,
A szellő az, ami változást hoz hirtelen.
Mosoly költözik mindenki arcára,
Az erősödő fény melegséget áraszt.
Áradó napfény, melyet szellő fed fel,
Szellő, s ezt te is megteremtheted.
Kavarj szellőt szavakkal, tettekkel!
Vigyél napfényt, hadd örüljenek az emberek!
A mosoly gyógyír minden sebre,
Nevess, mosolyogj sokat, s add át ezt a többieknek!
YOU ARE READING
Tintafoltok a papíron
Poetry(Avagy egy kezdő költő próbálkozik a versírással, íme a munkájának gyümölcsei) Ha arra vetemedtél, hogy bekukucskálsz ide, jó olvasást kívánok! ♡♡♡ Kezdő költő vagyok én, Versikéket írok. Kezem a tintától kék, Mit papíron hagyok. ♡♡♡ Még mindig olva...
