Üresség. Némaság. Belső hangom se szól.
A szavak se jönnek úgy, mint szoktak.
Mellkasomnál idegen szorító érzés.
Gondolkodni sem tudok, és ez zavar.
Mintha egy kő nyomná a mellkasom.
Belülről feszít, szinte már-már éget.
Körülöttem minden hang összefolyik.
Történik valami, de hogy mi, nem értem.
Semmit nem fogok fel a környezetemből.
A szavak is szép lassan elhagynak.
Nem tudom, mi bajom, mi van most velem,
A fejem üres, gondolkodni is képtelen vagyok.
Szédülök. Levegőt venni is nehéz kissé.
De miért? Lázam nincs, beteg se vagyok.
Mintha az agyam kikapcsolt volna.
Nem tudom, mit érzek, mindenben összekavarodok.
KAMU SEDANG MEMBACA
Tintafoltok a papíron
Puisi(Avagy egy kezdő költő munkájának gyümölcsei) Ha arra vetemedtél, hogy bekukkantassz ide, jó olvasást kívánok! ♡♡♡ Kezdő költő vagyok én, Versikéket írok. Kezem a tintától kék, Mit papíron hagyok. ♡♡♡ A lírai én személye nem mindig azonos az enyémme...
