45. - Védd, amíg tudod!

5 2 4
                                    

Váram békés a hegytetőn,
Hiszik: Gond nem jön föl lejtőn.
Az ellenség távol marad,
Vagy ha jön, már el is szalad.
Akkor miért állok eképpen
Várfalamon készenlétben?

Nem látják. Nem tudják látni,
Mit kell e falnak kiállni.
Lappangó helyekről jönnek
Pusztító kő-förgetegek.
Vajon a fegyveres figyelt,
Mikor az erődre tüzelt?

Számtalan ágyú-szó árad,
Falban tátongó rés támad.
A véderő gyengül lassan,
Bár az ellen láthatatlan.
Mondd, meddig nőnek a bajok,
Ha rossz szó e falon bejut?

Tán nem olyan erős a vár,
S nem vagyok én Dobó István.
De míg szív e várban dobog,
Vagy míg élve ki nem jutok,
Küzdök. Soha nem pihenek,
Míg e szavak özönlenek.

Tintafoltok a papíronWhere stories live. Discover now