Haunted || h.s au - hungarian

negyvennyolc

"Tudom, hogy láttam a szobámban." Kiabálta Faye miközben a lépcsőn futott le. Egy takaró volt a vállára terítve, mint egy köpeny. Kezében az Eredet című film tokja volt. "Ezt meg kell nézned, Leonardo DiCaprio és Joseph Gordon-Levitt nagyon dögösek!"

Faye és Harry film maratont tartottak és már egy tucatnyi filmet megnéztek Faye kedvencei közül.

"Nem akarom tudni, hogy szerinted ki dögös." Kiabált vissza Harry, Faye pont akkor lépett be a nappaliba.

"De akkor nem tudod majd letagadni annak a két férfinek a tökéletességét." Mondta Faye és elindította a filmet majd befeküdt Harry lábai közé, és mellkasának dőlt.

"Oh, oh!" Kiáltott fel Faye izgalmában és felegyenesedett, majd Harryre nézett. "Később meg kell néznünk A Nagy Gatsby-t! A késői 1920-as években játszódik."

"Rendben, akarsz még valamit hozzáfűzni ehhez a Nagy Gatsby-hez?" Kérdezte Harry.

"Leonardo DiCaprio pokolian dögös benne." Válaszolta Faye és visszadőlt Harryre.

"Ah, most már értem, hogy miért akarod megnézni." Kuncogott Harry, majd adott egy puszit Faye fejére.

"Ah, most már értem, hogy miért akarod megnézni." Kuncogott Harry, majd adott egy puszit Faye fejére.

Faye összefűzte ujjait Harryével miután a fiú körbeölelte derekát, majd mindketten a TV felé néztek, ahol megjelentek az első filmkockák.

Faye és Harry már majdnem elérték a film felét amikor Faye hirtelen felegyenesedett majd megfordult, így szembe került Harryvel. Remegő kézzel túrt bele hajába, szokatlan érzés fogta el.

"Hey, mi a baj?" Kérdezte és egyik kezét Faye combjára tette.

"Nem tudom." Válaszolt Faye és homlokát ráncolta. "Csak... Valami nincs rendben. Nem vagyok benne biztos, hogy mi."

"Mi? Én csináltam valami rosszat?" Kérdezte Harry és közelebb furakodott Fayehez.

"Nem, nem." Mondta Faye fejét rázva. "Általában. Általánosságban van valami baj. Minden olyan, mintha nem is lenne valódi, tudod? Mintha minden eltűnhetne bármelyik nap."

Faye éles fájdalmat érzett torkában, és nem tudott már többet mondani. Helyette légzése gyorsabb lett, mintha nem jutna elég levegőhöz. Csapdában érezte magát, mintha a falak összenyomnák.

"Faye! Faye!" Mondta Harry aggódva, majd felállt. Gyorsan bezárta a közte és Faye közötti távolságot, karjait a lány köré fonta és közelebb nyomta magához. "Nyugodj meg."

"Nem akarom, hogy vége legyen. Nem akarom, hogy mindez eltűnjön csak úgy a levegőbe." Zokogta Faye Harry pólójába.

"Nem fog, Faye." Mondta Harry nyugtató hangon.

"Akkor miért olyan, mintha ez az egész nem lenne igazi? Mintha te sem lennél az."

Csend szállt a szobára. Harry úgy érezte, hogy mondania kéne valamit, de nem tudta, hogy mit. Azt kívánta, bárcsak biztosítani tudná Fayet arról, hogy soha semmi nem fog változni, hogy örökre együtt tudnak lenni, úgy ahogy mondta neki.Habár ő is érezte, hogy a dolgok megváltoztak, csak nem volt elég éles esze hozzá, vagy csak nem volt ereje, hogy rájöjjön az igazságra. Csak furcsának tűntek a dolgok.

"Semmi baj." Mondta Harry, majd óvatosan kezdte simogatni Faye hátát. "Ne aggódj. Itt vagyok, mindig itt leszek, ahogy mondtam."

"Oké." Suttogta Faye Harry mellkasának, légzése kezdett lassulni.

"Mi lenne, ha most befejeznénk a filmet?" Kérdezte Harry és Fayere mosolygott mielőtt elengedte a lányt és visszamentek a kanapéra.

A két kamasz ismét helyet foglalt a kanapén, ölelkezve feküdtek egymás mellett. Faye megnyomott egy gombot a távirányítón és a film ismét elindult.

Faye kicsit nyugodtabb volt, de nem tudta teljesen lerázni magáról az aggódó érzést. Az érzés körbelengte őt és felébresztette benne az elmúlt hónapok emlékeit. Lehetséges, hogy már érezte korábban? De belegondolva a sok furcsa dologba ami a házban történt, nehéz volt megmondani. Minden amit szürreálisnak érzett az elmúlt hónapokban, most valódinak tűnik, és a dolgok amiket valóságosnak érzett, most szürreálisnak tűnnek. Minden valóságos volt? Vagy minden szürreális?

(szürreális=nem igazi/nem valódi; csak ezt már nehezen tudtam volna megfogalmazni, mert sok lett volna a szóismétlés:D)