You Make Me Happy

1.9K 145 23
                                    

-É-én nem hiszem, hogy kéne, Will- dadogva harapok rá ajkamra. Nem arról van szó, hogy nem akarnék vele elmenni, hanem, hogy nem akarok neki fájdalmat okozni, mert úgy látszik, hogy az egyetlen dolog amihez értek, az, szomorúságot hozni mások életébe.

-Egyetlen alkalom, Death Boy. Mi baj lehetne?- kérdezte Will, majd lebiggyeszti alsó ajkát és hatalmas, kiskutya szemekkel kezd el bámulni rám, ami miatt a szívem majd megszakad.

-Egyáltalán miért is akarsz randizni velem, Sunshine? Feltűnt már, hogy bárhova is megyek, ott halál, sötétség és félelem jár a nyomomban? Senki se szeret engem, és ennek meg is van az oka. Csak neked is be kéne ezt látnod, és a lehető legtávolabb kéne kerülnöd tőlem, mielőtt téged is bántanálak- Will arca megrándul, megrázza a fejét, majd két kezébe veszi az arcomat.

-Soha többé ne merd ezt mondani, Nico di Angelo! Ott van Hazel, Frank, Piper, Percy, Annabeth, Jászon és Reyna. És itt vagyok ÉN is! Az istenek szerelmére, Nico! Én mindig itt leszek neked. És most azt kérdezed, miért is akarnék olyasvalakivel randizni mint te, de őszintén, ki ne akarna? Úgy értem, hogy szép, becsületes, gondoskodó, figyelmes és okos vagy, és én tényleg nem tudom, hogyan csinálod, de mindig olyan udvarias, olyan kedves vagy mindenkivel- néz a szemembe.

Érzem, ahogy a forró könnyeim végigfutnak az arcomon. Hiányzott már ez. Ez, hogy valaki azt mondja, hogy igenis van, aki törődik velem, hogy van egy hely, ahol szeretnék, hogy maradjak.

-Amikor veled vagyok, mindig valami olyasmit érzek, amit eddig soha. Te teszel boldoggá, Death Boy. És én is ezt szeretném elérni nálad. Csak engedd, had próbáljam meg- ráncolja szemöldökét és a szemeiben többféle érzelem tükröződik egyszerre.

-Will, én- sóhajtok és úgy döntök, inkább nem mondok mást, hanem kezeimet tarkójához vezetem és úgy húzom le magamhoz, majd ajkaimat az övéihez érintem. Will egy pillanatra sokkoltnak tűnik, de utána egyből átveszi a csók felett az irányítást. Olyan jó érzés, olyan jó, ahogy a karjai közt tart. Talán ez az a hely, ahová tartozom.

-Nooos, akkor eljössz velem, Death Boy?- kérdi vigyorogva, miután szétváltunk. Mosolyogva bólogatok.

-Igen, Sunshine. Nagyon szívesen elmegyek veled.

* * *

Tudom, hogy elég rövid fejezet lett, de Nico végre igent mondott! ^^
Nagyon köszönöm mégegyszer mindenkinek, aki az előző fejezethez írt valamit és azoknak is akik csak olvassák a történetet! :)
Jövőhéten szünetem van, attól függ hány új rész lesz, hogy melyik országban leszek. Egy mindenképp, mert az már le van forditva.
Szép hétvégét mindenkinek! :)

Shadows | fordításDonde viven las historias. Descúbrelo ahora