Reckless Life [Guns N' Roses]

21. Sweet Leaf

- Aúú, a... picsába - húzódtam el röhögve, és azonnal a számhoz kaptam a kezem - nem kellett volna megfeledkeznem az ajkaimon vöröslő sebről, ami természetesen a legrosszabbkor döntött úgy, hogy lüktetni kezd.

- Francba - távolodott el tőlem egy kissé Duff - szőke haja az arcomba hullott, amíg az enyém koszosan terült el az amúgy is mocskos járdán. Tekintetemet az övébe fúrtam - elborult volt a vágytól, zöld fénye úgy villant a sötétben, mint egy vadászni induló macskáé. Vigyorogva tapogattam kicsit a számat, aztán a zihálásomat visszafojtva kimásztam Duff alól, és feltápászkodtam a földről. Duff csalódottan terült el a járdán, mire kínosan röhögve megrúgtam a vádliját a tornacipőmmel.

- Figyelj, frankón be vagyok tépve, talán...

- Nem kéne? - fejezte be a mondatot kissé ingerülten Duff, aztán a példámat követve ő is felnyomta magát a földről. Visszaült a járdaszegélyre, és felém emelte az arcát. Tényleg el volt borulva a gondolkodásom, de egyszerűen nem bírtam levenni a szemem a halvány éjszakai fényben kirajzolódó arccsontjáról, a kócos hajáról, a zölden villódzó szemeiről, és... azok az ajkak.

- Oké, leszarom, csináljuk - szólaltam meg hirtelen, mire Duff szinte rögtön felpattant, és hirtelen a derekamnál megragadva a mellettünk ácsorgó épület téglafalához nyomott. Szó nélkül körbefontam a karjaimat a nyakán, és újból óvatosan megcsókoltam - egy pillanat alatt visszatért az előbb elfojtani kívánt, felgyorsult szívverésem. Duff kérés nélkül a combom alá nyúlt, aztán megemelt, hogy lábaimat körbe tudjam fonni a derekán. Bár nem voltam teljesen beszámítható állapotban, tisztán éreztem, hogy majd' elolvadok ajkainak lágy érintésétől, és minden alkalommal, amikor ujjaival játszani kezdett bőrömön, megborzongtam az érzéstől. Beletúrtam a hajába a tarkójánál, mire még vadabbul csókolt. Egy hajszál választott el attól, hogy ott helyben leteperjem a betonon. Hű.

- Nem megyünk be? - húzódott el egy pillanatra Duff, amíg halkan zihálva levegőért kapkodtunk. Csak pár centire volt arcom az övétől, mégis még közelebb akartam tudni magamhoz.

- Hová?

- Uh... Mosdó?

- Jó - vágtam rá, aztán elengedtem őt lábaim szorításából, és azonnal megindultam a Rainbow bejárata felé. Duff felvéve velem az iramot a derekamra simította a kezét, aztán megragadta a kézfejem, és behúzott maga után a bár ajtaján. A tömeg takarásában botladoztunk a mosdókat rejtő sötét, teleplakátolt folyosóig, ahol türelmetlenül Duff nyaka köré fontam a karom, miközben ő szerencsétlenkedett egy sort a férfimosdó kilincsével, majd végül berúgta az ajtót, és behúzott magával.

Ráfordította a kulcsot a zárra, aztán rögtön felkapott egy könnyed mozdulattal, és a mosdótál koszos pultjára ültetett. Egy pillanatra sem váltunk el egymástól, miközben Duff egyetlen mozdulattal lerántotta rólam a dzsekimet és a földre hajította.

- Várj, van... Van nálad? - toltam el magamtól tenyeremet a mellkasához nyomva, mielőtt lerántottam volna róla a pólóját. Duff közelebb hajolt és egy hihetetlenül kínzó mozdulattal megállította ajkait még az enyémek előtt, aztán lassan elvigyorodott.

- Hogy a francba ne lenne? - mormogta halkan, mire akaratlanul is megborzongtam, a szememet önkéntelenül lehunytam, és hagytam, hogy Duff óvatosan belecsókoljon a nyakamba. Halványan mosolyogva körbefontam a derekán a lábaimat, és ha lehet, még közelebb húztam magamhoz. Egy mély, de halk nyögés hagyta el a száját, mire belenevettem a csókunkba, aztán egyetlen mozdulattal lehúztam róla a felsőjét.

- Oké... - szólaltam meg tőlem szokatlan zavartsággal, miután felhúztam a lábamra portól és sártól mocskos tornacipőimet, és teljesen felegyenesedtem. Duff halkan röhögve beletúrt ziláltan össze-vissza kuszálódó hajába, aztán egy gyors mozdulattal felvette a pólóját. Akaratlanul is vigyorra húzódott a szám, aztán félretéve minden előbbi feszültségemet közelebb léptem, majd lábujjhegyre állva a nyaka köré fontam karjaimat, és óvatosan megcsókoltam. Automatikusan a derekamra csúszott a keze, aztán amikor felnevetve eltoltam magamtól, felháborodott pillantással húzta vissza. Feldobtam a vállamra a dzsekimet, aztán összeborzoltam a hajam, hogy mégis kinézzen valahogy. A kéznyomokkal, plakátfoszlányokkal és rengeteg mocsokkal tarkított tükörbe nézve még csak egyáltalán nem is éreztem rossznak, amit csináltunk. Minden zavarosnak hatott, miután nem kis mennyiségű kokain, fű és vodka dolgozott a szervezetemben.