When the curtain falls ↠L. Hamilton↞ /befejezett/

15

15. - Barcelona

Egészen furcsa érzés volt Lew nélkül ébredni, olyannyira, hogy először nem is értettem, hogy merre járhat éppen. 

Gyorsan felöltöztem (kék pulcsi, ezzel megegyező színű Converse, fekete Nike Pro leggings és a biztonság kedvéért egy Calvin Klein-es bralet), a hajamat összefogtam, majd lenyargaltam kajáért, két személyre. 

Végül két tálcával álltam Lewis ajtaja előtt. Kopogás képen megrúgtam az ajtót, elvégre mindkét kezem teli volt. 

Még sosem láttam Lewist ilyen nyúzottnak. 

Szürke melegítőben, kócos hajjal és karikás szemekkel állt előttem, majd mikor eljutott a tudatáig, hogy hoztam neki reggelit, mosolyogva nyomott a számra egy puszit és beengedett.

- Hagyjalak még aludni? – kérdeztem, mire még mindig mosolygósan megrázta a fejét.
- Csak gyorsan lezuhanyozok. Nem mondom, hogy ne gyere be, mert nagyon is örülnék neki, ha bejönnél. – jelentette ki nevetve, mire én letettem a tálcákat és követtem őt a fürdőbe. – Rozi, biztos vagy benne?
- Csak együtt zuhanyozunk, ettől még nem leszek terhes. – mondtam, mire elröhögte magát. 

Én egy kicsit elbambultam a tükörben, majd akaratlanul is elkezdtem kinyomni egy makacs pattanást.

- Nem jössz? – suttogta a fülembe, miközben hátulról átölelt, a pulcsim alatt.
- De-de. – válaszoltam, majd gyorsan ledobáltam a ruháimat és hagytam neki, hogy kézen fogva húzzon be a tusolóba, ami neki kétszer akkora volt, mint nekem. – Neked miért van nagyobb fürdőd, mint nekem? – bukott ki belőlem.
- Hát, ez ilyen prémium. – válaszolta, majd megcsókolt. 

Sokkal magasabb volt nálam, így a hasamnál éreztem a férfiasságát. 

Jesszusom, azért ez már méret...

- Lewis, izé... ennyire, na, tudod.
- Nem, kincsem, ötletem sincsen, hogy mire gondolsz. – mondta összevont szemöldökkel.
- Tudod, a lányoknak nincs, a fiúknak van.
- Oh, az a te hibád. – közölte, mire én enyhén szólva meglepett arcot vágtam. – Ha nem lennél ilyen gyönyörű, nem lennének ilyen problémák. – mondta, majd egy óvatos mozdulattal felkapott az ölébe, és így csókolt tovább. 

Imádom, imádom, imádom. Mondtam már, hogy mennyire nagyon imádom?

Nem, a zuhanyban semmi olyan nem történt. Mindketten tudtok, hogy ennek nem most kell megtörténnie.
- További tervek? – kérdezte, mire nekem felcsillantak a szemeim.
- Vannak nálad itt, és most fényképalbumok? – kérdeztem, mire bólintott, majd a bőröndje egyik rejtett zsebéből előtúrt két vastag albumot. Lassan kezdtük el nézegetni, Lewis mindegyikhez mesélt valamit, én pedig örömmel hallgattam. 

Sokan mondják azt, hogy el van szállva magától, de ez tökéletesen megcáfolható volt akkor, amikor óriási mosollyal mesélte el a részleteit a régi gokartos versenyeinek. Egyszerűen csodás volt hallgatni őt.

- Ez pedig tavaly, készült, amikor megnyertem a bajnokságot. Emlékszem, hogy a futam előtt is majdnem biztos volt a győzelmem, de elhagytuk az angol zászlót, úgyhogy néhány mérnök kiment az utcára és zászlót kerestek, de nem találtak, és végül egy rajongótól kellett kérniük. – magyarázta, mire elnevettem magam.
- Amúgy egészen pontosan mi is történt a csuklóddal? – kérdezte.
- Hát az úgy volt, hogy Fred-del nagyban pakoltuk a gumikat, nekem meg ugye kikötődött a cipőfűzöm, és elestem benne. Ahogyan elengedtem a gumit, pont átment a csuklómon. És akkor Seb felkapott és rohantunk az orvosiba, és akkor mondta az orvos, hogy szilánkos is lehetett volna, de ez – mutattam a közösen készített gumikarkötőnkre – megmentette. Viszont, most én kérdezek. Nem furcsa, hogy baba korom óta ismersz, most pedig együtt vagyunk?
- Nem. Régen mindig csak úgy néztem rád, mint az unokahúgomra. Tiszta kis aranyos voltál, meg minden, de egyszerűen gyerek voltál. Aztán évekig nem láttalak, és akkor tavaly, amikor kijöttél a Kanadai nagydíjra, valamit nagyon megmozdítottál bennem. Nem is ismertelek meg. Olyan voltam, mint a filmekben a nyomi srác: csendben figyeltelek, gyönyörködtem benned, és minden mozdulatodban, de tudtam, hogy nem igazán bírsz. Emlékszem, hogy ököllel belevertem a falba, amikor szem forgatva néztél rám, vagy amikor köszönés nélkül mentél el mellettem. Furcsa volt, hogy nem kaphatok meg egy lányt. Aztán a szünetben őrületesen hiányoztál, és eldöntöttem, hogy idén akkor is elérem, hogy belém szeress.
- És sikerült. – fejeztem be helyette, majd megcsókoltam.

All the love, Ch