When the curtain falls ↠L. Hamilton↞ /befejezett/

46

Sepang

Néhány nappal a temetés után Lewis mocorgására ébredtem fel. Amióta vele aludtam, nem voltak rémálmaim, és az önsajnálat helyett inkább belevetettem magam a tanulásba, mert a félévi vizsgák ijesztően közeledtek.
- Jó reggelt – köszöntem neki egy – a magamhoz képest – boldog mosollyal.
- Helló – mondta, majd miután rám pillantott, nyomott egy puszit az orromra. – Hogy lehetsz ilyen édes? – kérdezte, majd mosolyogva megcsóválta a fejét. A kérdését teljes mértékben költőinek fogtam fel, így válasz helyett kicsavartam magam az addig melegséget adó takaróból. Éppen álmosan dörzsöltem meg a szemem, amikor az ajtó kicsapódott.
- Milyen nap van ma? – hallottam a húgom boldog hangját közeledni felém.
- Jó kérdés – válaszoltam őszintén.
- Szerda? – találgatott Lewis.
- És még? – kérdezte Jesse.
- Nem ma van a szülinapod – mondtam enyhe bizonytalansággal a hangomban.
- Persze, hogy nem. Az novemberben van – forgatta meg a kék szemeit Jesse.
- Ma repültök – világosított fel anya, aki a frissen kivasalt ruháimmal a kezében érkezett meg a szobámba.
- Igen, és?
- Én is megyek – ujjongott Jesse ismét.
- Ja, hogy ennek örülsz ennyire – esett le végül Lewisnak is. – Akkor én kezdek készülődni – jelentette be, majd – miután még nyomott egy puszit a homlokomra – elfoglalta a fürdőt. Eddig én gondosan összepakoltam a szükséges dolgokat, majd felvettem egy kicsit kinyúlt, de még pont normális Nirvanás pólót, egy farmert, egy fekete sapit, valamint fehér Adidas cipőt, és már késznek is nyilvánítottam magam.
- Mi a pontos terv? – kérdezte az ágyamon telefonozó húgom.
- Először elmegyünk New Yorkba, felveszünk még két utast, aztán onnan megyünk Malajziába. És ki fogod bírni, ugye? – kérdeztem.
- Persze, csak pár óra a repülőn, semmi nagy dolog – nagyzolt Jesse.
- Összesen huszonöt óra lesz – tájékoztattam, a napokban sokadára.
- Nem baj, majd tartok sorozat premiert – vágta rá csípőből. Aha, persze. Mire fél úton leszünk, már békésen fog szuszogni.
- És mit fogsz nézni? – kérdezte Lewis, miután kilépett a fürdőből, teljesen felöltözve. Aha, ezek szerint hallgatózott.
- Walking Dead – pillantott ki az ablakon szerelmes tekintettel a húgom.
- Ugye nem tervezed minden héten újratapétázni a hoteleket a posztereiddel? – kérdeztem már előre félve a választól.
- Nem. Anya nem engedte.

A rettenetesen hosszú repülőút után fáradtan kászálódtunk be a kocsiba. Jesse el is aludt a hotelhez vezető úton, ölében Coco-val. A hotelhez érkezve tanácstalanul nézelődtünk, mert a húgom egyáltalán nem tervezett felébredni.
- Várj, megoldom – jelentette ki Lew, majd Jesse-t felkapva indult meg az ajtó felé. Elismerően megvontam a vállam, majd a lehető legtöbb csomagot magammal vonszolva indultam meg utána.

Másnap reggel kipihentem ébredtem fel. Lewis már a fürdőben készülődött, mikor én a köntösömben mellé álltam.
- Jó reggelt, Hercegem – suttogtam neki, mire mosolyogva felém fordult.
- Neked is, Szépim – válaszolta, majd egy borotvahabos puszit nyomott az arcomra. – Ma van kedved kijönni a pályára? – kérdezte.
- Nem, inkább intézek egy kis életet a húgomnak – mondtam apró mosolyt megengedve magamnak.

Alig fél órán belül sikerült felébresztenem és rendbe tennem Jesse-t is, és már indulhattunk is... le, reggelizni. Gondolkodás nélkül intéztem magamnak a kávém, és szedtem magamnak gyümölcsöt a svédasztalról.
- Én nem vagyok éhes – szólalt meg Jesse.
- Akkor igyál kakaót, vagy legalább egy kis gyümit egyél meg – vágtam rá. Nagyot sóhajtva vett el egy almát, majd foglalt helyet egy teljesen random asztalnál.

Lewis kissé idegesen, de legfőképpen fáradtan ért „haza". Persze én is ki voltam fáradva, hisz az egész fővárost, minden nevezetességet bejártunk Jesse-vel, a forróság miatt pedig majdnem hőgutát kaptunk. Lew rám mosolygott, majd szemkontaktussal megbeszéltük, hogy akkor mi most aludni fogunk.

- Szépim – keltegetett Lewis az éjszaka közepén.
- Mi a baj? – kérdeztem, enyhén morgósan.
- Összeköltözünk?
Szinte megállt bennem az ütő, szemeimből pedig egyből kiment minden álmosság.
- Persze – vágtam rá gondolkodás nélkül, majd megcsókoltam.

All the love, Ch