Egyszer volt egy néni, egy öreg néni. Egyszer estefelé az erdő szélén sétálgatott, amikor szembe jött vele egy csukjás alak, aki rózsát árult. Nem látszott az arca, de lehetett tudni, hogy lány volt, mert volt melle, meg hosszú volt a haja. A kezén meg látszott, hogy fiatal. Az ismeretlen lány megkérdezte, hogy nem akar-e venni tőle rózsát. De a néni nem akart. A lány mérgesnek tűnt, de a néni nem látta, mrt rossz volt a szeme. Ígyhát tovább ment. Nemsokára hazatért. Le akart feküdni aludni, de hirtelen észre vette, hogy egy rózsa van az aztalkáján. És mintha elsuhant volna valaki a szobában. A néni nagyon megilyedt, és kiszaladt a házpól. Hirtelen észrevett a háza mellett az utcán egy rózsabokrot, amo eddig nem volt ott, és megint suhogást hallott. Félelmében kiszaladt a városba (a néni a városban lakott) Gondolta az tele van emberrel, ott biztonságban van. De ott hirtelen meglátott egy rózsás plakátot, futni kezdett a parkba. Nagyon kifáradt, ezért leült egy padra. Hirtelen rózsatövisek tekerednek a lábára! Meg a karjára! És ott terem mögotte a rózsás lány, és ezt mondja: Most megbánod, hogy nem vettél tőlem rózsát! Hirtelen előhúz egy kést, és elroppantja a néni nyakát!
Szóval, ha egy rózsát áruló lány megkér, hogy vegyél tőle rózsát, AKKOR VEGYÉL!
