Volt egy kislány, aki szép, meleg időben megkívánta a cukorkát.
Lement hát a botba, és vett magának abból a finom, piros cukorkából. Mikor kilépett a boltból meglepődve olvasta a cukorka nevét a zacskón: "Véres cukorka" Nem ez szokott rajta lenni, hanem valami más. Talán:" Piros, vagy Ízes Cukorka". MIndegy. Nem tűnődött ezen sokáig, kinyitotta a zacskót, és bevett egy cukorkát. Utána azon nyomban a földön felküdt görcsös rángások közepette. Lassan, és fájdalmasan halt meg. A zacskó utána is a földön hevert, összes cukorkájával benne.
Nemsokkal a lány halála után arra sétál az öreg, hajléktalan, és látja, hogy ott van egy zacskó, teli finom, édes cukorkával. Nem várt ő tapsra azonnal, marékkal vett ki belőle, és betömte a szájába. Azon nyomban meg is halt. Őneki nem voltak görcsös rángatásai, nem is lassan, hanem gyorsan, fájdalommentesen halt meg, amiatt, hogy sokkal több cukorkát tett be a szájába.
Nem sokkal később ott volt egy kisfiú a szüleivel. Meglátta a teli zacskót, és odarohant. Szülei intését, miszerint nem szabad a földről enni cukorkát, és semmi mást, nem hallotta meg. Vett egy szemet, és betette a szájába. Ő is a földön hal meg görcsös rángatások közepette. Szenvedett, és a szülei hívták a mentőt, de mire kiértek, addigra már a gyermek halott volt.
Egy orvosnő is kiváncsí volt a cukorka különleges, és fura hatására, ezért vett egyet, és bekapta.
Azonnal meghalt. A rángatások lassanként szünni kezdtek, és már meg semm moccant a nő, míg ki nem esett a cukorka a szájából.
Vigyázz, ha piros cukorkát találsz! Ha megeszed, te leszel a következő!
