Ők is régi időkből ismert yōkaik. Nappal normális emberek - többnyire nők -, éjszaka azonban a nyakuk hihetetlenül hosszúra tud nyúlni. Hogy még alaposabban meg tudják ijeszteni az embereket az arcukat is démonivá tudják változtatni. Civil életükben észrevehetetlenek, gyakran halandó férjük is van. Megszokják, hogy ahhoz, hogy igazi alakjukat titokban tartsák, nagy fájdalmakat kell elviselniük. Természetüknél fogva csínytevők, de kényszert éreznek az emberek meglesésére és ijesztgetésére. Így vannak közülük, akik ahhoz folyamodnak, hogy felfedjék kilétüket - többnyire részegeknek, bolondoknak, alvóknak és vakoknak. Akad olyan is, amelyik önmagát megtagadva, emberként él. Ők álmukban, akaratlanul nyújtják ki a nyakukat, és reggel veszik észre, hogy "más szögből látják a világot". Állítólag nappal felismerhetőek arról, hogy a nyakukon látszanak a "növekedési csíkok".
Néhány történet szerint valaha emberi lények voltak, de nem tartották be Buddha tanait, és a karmájuk megváltoztatta őket. Ezek a rokurokubik gyakran kifejezetten baljós természetűek, és nem elégszenek meg az ijesztgetéssel, hanem megeszik az embereket, vagy megisszák a vérüket.
