Legenda És Szerelem

3.fejezet

"-Úgy látom ketten maradtunk Katie.-próbált átkarolni James de nem sikerült neki."

Másnap reggel:

De jó ma szabad napom van úgyhogy kimegyek Oktánnal egy kicsit terepre.

Raktam Oktánra egy nyerget, kantát és ínvédőt azután én is fel vettem a kobakom és az erdő fele vettük az irányt.

Az erdőben elmentünk a kedvenc helyünkre az erdőben lévő mezőre, de nem voltunk egyedül. Egy fiú ült a patak mellett és a lova fejét simogatta. Közelebb mentem és leszálltam a lóról és hagytam legelni azután odamentem, de ahogy közeledtem ráléptem egy ágra és az megreccsent erre a srác felkapta a fejét.

-Szia te meg ki vagy?-kérdezte és közben méregetett úgy mint aki még nem látott embert.
-Szia Katie vagyok. És téged hogy hívnak?
-Engem Adamnek hívnak.
-Te mióta jársz ide és honnan jöttél.
-Elég régóta és egyedül élek itt az erdőben lovammal Rahimmal.
-Gyönyörű ló.
-Igen az.
-Megsimogathatom?
-Hát nem nagyon szereti az idegeneket és olyankor ágaskodik és azután elvágtázik szóval szerintem ne.
De én azt a szót már nem hallottam mert már a lovat simogattam aki nyugadtan állt mellettem.

-Azta nagyon értesz a lovakhoz mit tudsz még?
-Levehetem a nyerget?
-Persze.
-Fogd meg.
Kivetem a táskámból egy kendőt és odamentem a lóhoz lefektettem és ráraktam a kendőt a szemére és elkezdtem simogatni és beszéltem hozzá.

-Húha mintha ezer éve ismerne téged.

Egyszer csak megcsörrent a telefonom.

-Adam várj egy percet mindjárt jövök.
-Okés.

-Igen?
-Szia Katie.
-Szia Apa.
-Miért hívtál?
-Lassan haza kéne jönnöd mert egy a fiúknak egy edzést be kéne szervezned a napodba.
-De ma úgy volt hogy szabad napom van.
-Tudom de a fiúknak 3 nap múlva lesz a felvételiük és edzeniük kell.
-Jó lassan haza megyek
-Oké de merre vagy?
-Kint az erdőben lévő mezőn.
-Rendben.
-Szia.
-Szia.

-Itt vagyok csak apukám keresett, hogy lassan induljak haza.
-Oh értem.
-Neked tényleg nincs otthonod?
-Tényleg.
-Amúgy mennyi idős vagy?
-15 éves vagyok.
-Oh értem. Viszont nekem mennem kell de lehet hogy még fogunk még találkozni.
-Hát akkor menj csak szia.
-Szia.

Elindultam hazafelé és úgy látom ma sem fogok komolyan edzeni maximum egy kis edzés lesz párat ugrunk és kész.

-Szia Katie van egy meglepetésem.-kiáltotta apa.
-Szia és mi lenne az?
-Délután 5-kor megtudod.
-Oké. Viszont kéne néhány nap ami szabad mert edzenem kell a hétvégi versenyre.
-A fiúknak meg a te segítségedre van szüksége kifizették az órákat.
-És arra nem gondolsz hogy nekem mire van szükségem hogy készülnöm kell a versenyre mert sok múlik rajta és ez nekem fontos de az én problémáim nem érdekelnek senkit folyton csak azok a fiúk nekik nincs magánéletük, csak mert bekem van és szükségem van rá.
-Figyelmeztetlek hogy Oktán még az én nevemen van és ma, holnap és holnap után nem mehetsz a közelébe.
-De akkor ki lovagolja meg fog bolondulni ha nem lovagolják és kin készüljek fel a versenyre?
-Majd James vagy Dave lovagolja és ott van Múzsa majd rajta.
-Elfelejtetted hogy Oktán nem tűr el senkit a hátan csak engem.
-Jólvan nyertél de nem lovagolhatsz rajta csak futószáraztathatod.
-A felkészülésnek az is a lényege hogy a ló is készen álljon ne csak én.
-Rendben de nincs szabadnap, úgy kell beszervezned napodba!
-Oké.

A fiúk ma elég furán viselkedtek de hát ki tudja mi jár a fejükben.

-Szia anya.-Köszöntem anyának aki a konyhában  mosogatott.
-Szia kicsim hová mész?
-Kimegyek edzeni Oktánnal és arra gondoltam Bella is kijöhetne Candy már hiányolja.
-Oh én buta elfelejtettem mondani hogy Bella kiment Angliába a nagynénjéhez.
-Jó neki de mit csináljak Candyvel mert már nagyon szeretné ha Bella lovagolná egy kicsit.
-Hát nem tudom viszont ha edzened kell akkor nem is tartalak fel menj csak.
-Okés szia.
-Szia.

Oktán egyik legjobb kötőfékét a szobámban tartom (a szobám hasonlít egy nyergeshez szinte) azt a vállamra kaptam leszaladtam a lépcsőn a bejárati ajtó fele vettem az irányt kimentem és a legelő felé indultam el amikor rápillantottam a telómra és nézem 5 óra és akkor bekattant hogy elvileg van egy "meglepetés" a számomra de nem tudtam mi az. Amikor kinyitom a legelő kapuját látom hogy épp egy lószállító kocsi gurul be az udvarba. Nyílván hagyom a legelőt meg a lovakat had pihenjen még egy kicsit Oktán hátha jobban megy neki. A kocsiból kiszáll kb. egy velem egyidős fiú meg egy szakállas férfi. Egyből odasiettem de nem tudtam megszólalni mert elvesztem a srác tekintetében. De egyszer csak megfogja valaki a vállam természetesen apukám volt az.

-Jónapot a nevem Mr.Darke-szólalt meg a szakállas férfi.
-Üdvözlöm én Mr.Kingwood vagyok.-mutatkozott be apa illedelmesen. Én közben meg sem szólaltam csak a srácot bámúltam és észrevettem hogy ő is folyton engem bámul viszont teljesen összevagyok zavarodva.

-Szia nevem Kristóf Maslow.
-Szia én Katie Diamond vagyok.
-Látom te is szereted a lovakat.
-Ezt miből gondolod?
-Hát lovas ruha van rajtad és a válladon van egy kötőfék nem volt nehéz.
-Talán. Tudok valamit segíteni?
-Hát nem tudom lekéne hozni a lovat a kocsiról de az egyik még belovagolatlan szóval nem tudom a másik pedig az enyém.
-Értem gyere nézzük meg van e kettő előkészített box.
-Oké.
-Úgynézem van szóval gyere hozzuk le a lovakat a lószallítóról.
-Várjcsak az én lovam Diamond ő teljesen megvadul amikor leakarjuk hozni a szállítóról a másik lónak még nincs neve de ő meg alapjáraton vad szóval meg kéne várni Mr.Darkeot
-Megfognád egy percre a kötőféket?
-Persze de miért?
-Csak maradj csöndben kérlek.-elindultam fel a kocsira de hirtelen meg kellet állnom ugyanis Kristóf megfogta a csuklóm.
-Ne menj még megsérűlsz.
-Bízz bennem nem lesz bajom kérlek engedj.
-Oké.-sóhajtott fel Kristóf.

Szóval elindultam fel a kocsira de lovak nem csináltak semmit odamentem az egyik lóhoz gondoltam biztos hogy az Diamond mert meg volt patkolva a másik meg nem. Diamondot levezettem a szállítóról úgy hogy nem csinált semmit.

-Tessék mondtam hogy bízz bennem az első ilyen ember aki megértett.-nyújtottam át a ló vezetőszárát Kristófnak.
-De ugye a másikat nem akarod lehozni?
-Dehogynem hiszen valamikor őt is le kell.
-Jó akkor megint bízok benned de vigyázz mert ki tudja.
-Oké.

Vissza mentem a másik lóért. Odamentem a fejéhez de amikor hozzáakartam érni akkor elkezdett súnyítani.
-Hé semmi baj nem akarlak bántani megszabadítalak ettől a helytől.-suttogtam a ló fülébe aki erre fülelni kezdett és megszagolta kezem utánna beledörgölte mintha azt szerette volna hogy simogassam. Levezettem a kocsiról és Diamondal együtt bevittük őket a boxba és visszamentünk a felnőttekhez.