Legenda És Szerelem

40.fejezet

Felriadtam. 3:48. Felkaptam egy pulcsit meg egy cipőt majd kifutottam az istállóba. Ki volt nyitva Hérosz boxa és Varázs boxa is. Nagyon megijedtem. Odaszaladtam Varázshoz. Varázs feküdt Hérosz felette állt és odanyújtotta az orrát Varázséhoz. Mint két szerelmes. Annyira aranyosak. Hirtelen elkezdett fájni a fejem. Majd bevillant egy kép. Kristóf volt rajta és a földön feküdt és szenvedett. Ezután eltűnt a kép. Bezártam Varázs boxajtaját majd visszasiettem a szobámba. Szerencsére ott volt Kristóf. Visszafeküdtem mellé és egyből el is aludtam.
Reggel amikor felkeltem nagyon fáradt voltam. Nem szoktam hozzá hogy hajnalba megébredjek. Aztán eszembe jutott hirtelen Varázs és Hérosz úgyhogy gyorsan magamra kaptam a ruhám és lefutottam hozzájuk. Mindketten a helyükön voltak és Varázs is sokkal jobban nézett ki. Visszamentem a házba hogy megreggelizzek meg szóljak Bellának hogy kezdhetjük. Fél óra múlva kijöttünk a lovakhoz hogy elkezdjük felszerelni Héroszt. Kicsit meg volt lepődve rajta de mondtam hogy hosszú történet.
-Na szóval Katie. Odaadom a nyergem hogy szokjad te is meg a ló is. Az elején fura lesz de hidd el nagyon kényelmes. Mindenképp rakj rá fáslit vagy valami védőt aztán maximum ha szépen megy levesszük. -hadarta el egyszerre Bella miközben pucoltam Héroszt.
-Rendben. -válaszoltam aztán kihozta a cuccokat.
-Hozz ki fáslit én addig figyelek rá. -mondta Bella nagyon komolyan. Erre elmosolyodtam. Vicces amikor ilyen komoly próbál lenni. Mikor visszaértem elkezdtem felszerelni Héroszt. Amikor a hevedert húztam meg akkor dobbantott egyet a lábával.
-Sajnálom nem akartam nagyon meghúzni. -simogattam meg a nyakát. Aztán ráraktam a fáslit is utána jött a kantár. Nagyon nem tetszett neki a zabla. Állandóan felcsapta a fejét.
-Ne csináld kérlek csak egy kicsit kell kibírnod. -simiztem meg az orrát. Ekkor bevette.
-Na mehetünk? -kérdezte Bella.
-Persze menjünk. -indultam meg a pálya fele Hérosz pedig jött utánam.
-A díjlovaglás nagyon összetett és sokkal több dologra kell koncentrálnod mint mondjuk egy ugrásnál. A tartásod az ülésed és a ló mozgását is figyelik. Ami az első és legfontosabb hogy Hérosz nyaka íves legyen. Az első pár alkalommal kellemetlen lesz neki de hozzá fog szokni. A dupla szár ezért is van. Na kezdjük. -csapta össze a kezét Bella. -Én mutatom neki a földön te pedig lábbal és szárral adod neki a segítséget. -mondta majd elkezdett oldalazni. -Először csak lépésről lépésre aztán lehet egy kicsit összetettebb is. -folytatta az oldalazást. Hérosznak nagyon nem tetszett hogy így kell tartania a fejét. -Ügess vele egy kicsit hogy érezd milyen és próbálj eggyé válni vele. -kiabált utánam. Elkezdtünk ügetni. Nagyon kényelmes és könnyen kiülhető volt. -Most próbáld meg hogy rövidíted aztán nyújtod. -kiabált be megint Bella. Hérosz nagyon szépen csinált mindent mintha már több éve ezt csinálná. -Rendben jó lesz ez. Gyere be ennyi elég lesz mára. -simogatta meg Hérosz nyakát Bella.
-Köszönöm hogy segítesz nekem nélküled nem menne. -szálltam le Héroszról majd megöleltem a húgomat.
-Ez a közös érdekünk. -mosolygott egyet majd elment. Bevezettem Héroszt az istállóba leszereltem majd lemostam aztán kivezettem a legelőre.
-Köszönöm Hérosz egy hős vagy a szemembe. -gördült le egy könny az arcomon majd Hérosz odabújt a fejével hozzám majd elvágtázott. Visszamentem az istállóba elpakolni a cuccokat. A nyergesbe takartam le a nyerget amikor valaki hátulról átölelt majd adott egy puszit az arcomra.
-Jó reggelt! -mondta Kristóf és hallottam a hangján hogy elmosolyodik.
-Már azt hittem hogy átalszod az egész napot. -vágtam rá gúnyosan. Ekkor maga felé fordított. Először a szemébe néztem majd a szájára. Aztán szépen lassan közelítettek ajkaink végül megcsókolt. Az egyik kezével az arcomat simogatta a másik a derekamon volt.
-Na ezekért a pillanatokért érdemes élni. -mosolygott rám miközben még mindig az arcomat simogatta.
-Folytatnom kell a pakolást. -fordultam vissza a nyereghez.
-Délután kilovagolunk? -kérdezte kicsit megszeppenve.
-Felőlem. -vontam meg a vállam. Láttam a szemem sarkából hogy akart volna még mondani valamit de aztán sarkon fordult és kiment. Nem tudom mi volt tőlem ez a fura viselkedés. Ekkor Mia lépett be a nyergesbe.
-Látom Katie a lovakon kívül máshoz nem értesz. Túl nagyfalat neked Kristóf. De ne aggódj leveszem ezt a terhet a válladról. -mondta nyávogós hangon.
-Mia hagyjál most békén nincs erőm hozzád meg a hülyeségeidhez. -sóhajtottam egyet majd pakoltam tovább a cuccokat. Ekkor jött egy értesítés a telomra. Valami Noah írt rám hogy egy suliba járunk és hogy segítsek neki.
-Oh látom könnyebb dolgom lesz mint gondoltam. Ismerlek és úgyse fogsz neki nemet mondani ahhoz túl kedves vagy és most a kedvességed miatt veszíted el Kristófot. De kár érte. -vágott gúnyosan szomorú fejet.
-Valóban nem fogok neki nemet mondani de mióta is baj az ha segítek valakinek? -förmedtem a lányra.
-Azóta baj drága szívem amióta ő a sulitok legjobb palija. Látom nagyon tájékozódott vagy a saját sulitokba. Képzeld neked 10.ben kell egy mentor neki meg egy mentorált. Én próbáltam befűzni de csak te kellesz neki. Szóval ha igazságosak akarunk lenni akkor te megkapod mentornak Noaht és enyém Kristóf. -kezdett el zsarolni Mia.
-Kristófnak vannak saját érzései és saját szabad akarata majd ő eldönti kivel akar lenni. -vágtam rá majd kimentem a nyergesből Varázs boxához. Sokkal jobban nézett ki mint pár napja. Bementem majd leültem hozzá. Elővettem a telom hogy vissza írjak neki.
"Szia miben kell segítenem?😊" -írtam vissza neki.
"Nem tudom hogy hallottad-e de nekem 11.ben kell egy mentorált akit úgymond nekem kell edzenem és félévkor lesz egy vizsga ahol be kell mutatnunk egy edzést hogy hogyan tanítok stb. És azt szeretném kérdezni hogy esetleg lehetnék e mentorod te pedig a mentoráltam?" -írta Noah.
"Hát végülis miért ne én benne vagyok." -válaszoltam.
"Szuper akkor majd szeptemberben talizunk a suliba jó nyarat!😉" -írta Noah.
"Neked is! Szia!"
"Szia!"
Így elsőre jófej remélem jó az emberismeretem és a valóságban is az lesz.