Legenda És Szerelem

41.fejezet

Már csak 1 nap van vissza a versenyig. Borzasztóan izgulok. Nagyon sok lesz az ember és Hérosz életében nem volt ennyi ember közelébe. Bevallom kicsit félek is hogy valami baj lesz de bízzunk a legjobbakban. Már nagyon hiányzott Oktán majdnem minden napom abból állt hogy edzettem Hérosszal. Úgy döntöttem hogy ez a nap pihi Hérosznak is meg nekem is. Elég sokat edzett ő is meg én is és szerintem készen állunk. Ahogy ezt kigondoltam Bella nyitott be.
-Na jöhet az utolsó edzésünk? -kérdezte lelkesen.
-Ahj Bella nagyon sokat mentünk az elmúlt 2 hétben. Ez az utolsó nap egy pihenést megérdemlünk mind a ketten. -válaszoltam fáradtan.
-Ha díjlovaglást nem is de őszintén mennyit ugrattál te vele? -kérdezte gúnyosan. Ekkor teljesen lesápadtam. Nagyon keveset ugrattunk szinte semmit.
-Miért nem szóltál előbb? -ugrottam ki az ágyból.
-Kapd össze magad! Austinnal segítünk az ugrásba. -mondta Bella majd kiment. Gyorsan felöltöztem lefutottam a konyhába csináltam egy szendvicset megfogtam 3 almát és kimentem a lovakhoz. Az almákat természetesen szétosztottam Múzsa Varázs és Hérosz között.
Gyorsan felszereltem Varázs cuccaival Héroszt majd kimentem vele a pályára.
-Na kezdhetjük? -csapta össze a tenyerét Bella. Erre csak bólintottam egyet.
Fél órát melegítettem az ugrások előtt. Az akadályok 120cm ig lesznek kirakva és ha azt nézzük az még nem is olyan vészes. Először kisebbeket rakott Bella melegítésnek. Volt egy dupla ugrás is ami 3 vágtaugrásnyira lett kiszámolva. Hérosz 2 vel megoldotta de nem lehetett szép látvány. Ekkor egy ismerős hangot hallottam.
-Rövidítsd mert ezzel nem fogod belopni magad a zsűri szívébe. -kiabálta nekem Kristóf. Ekkor odaügettem hozzá.
-Tudom jól nem kértem véleményt. -vágtam hozzá flegmán.
-Csak segíteni akartam de akkor legyél makacs és bunkó. -csapott rá gyengéden a kerítésre majd az istálló fele vette az irányt. Egyből ugrattam vágtába Héroszt és mentünk a következő akadályra, amit le is vertünk.
-Katie nyugodj meg. Látszik rajtad hogy ideges vagy Hérosz pedig érzékeny ló. -nézett rám kicsit furcsállóan Bella.
-Bocs csak a verseny. Túl nagy a tét. -simogattam meg Hérosz nyakát. Miután Austin visszapakolta a rudat rögtön indultam is. Sokkal szebben ment csak a távolság nem jött ki.
-Katie figyelj már oda. -kiabált hozzám Bella.
Elkezdtem leléptetni Héroszt.
-Most mit csinálsz? -kérdezte flegmán mégis értetlenkedve Bella.
-Leléptetem. Ha kell este még edzek vele de ki kell szellőztetnem a fejem. -vontam meg a vállam.
-Te tudod. -emelte fel mindkét kezét a feje mellé majd sarkon fordult és elment.
-Beszélek vele. -futott utána Austin.
Miközben léptettem le Héroszt láttam hogy megérkezett Mia is akit ahogy elnéztem elég szívéjesen fogadott Kristóf. Egy öleléssel. Ilyet még nem csinált Kristóf. Ekkor Jordan sétált el a pálya mellett.
-Figyu Jordan a hátsó legelő szabad? -mutattam a legelő felé.
-Persze. Miért? -vonta fel egyik szemöldökét.
-Varázs hogy van? -kérdéssel feleltem kérdésére.
-Jobban de ha így folytatja nem lesz sok esélye az orvos meg nem tud vele mit kezdeni az injekciók nem segítenek. -húzta le szája szélét.
-Vidd ki a hátsó legelőre mindjárt megyek én is. -utasítottam amire bólintott egyet és az istálló felé vette az irányt. Leszálltam Héroszról és bevezettem az istállóba. Gyorsan leszereltem a nyakára raktam egy vezetőszárat majd kivittem a legelőre Varázs után.
-Na figyelj pajti az a feladatod hogy meggyógyítsd Varázst ahogy azt valamelyik este csináltad.-simogattam a fejét majd hirtelen lesápadtam. -És nem szeretnék kiscsikót! Értve vagyok? -förmedtem rá miközben felemeltem a mutatóujjamat. Válaszul kinyújtotta előre a lábát mintha a spanyol lépést akarta volna elkezdeni majd visszarakta mindeközben bólogatott.
-Köszönöm. -simogattam meg az orrát majd elengedtem ő meg elkezdett vágtázni. Az istállóba visszamenet szembejött velem Dave. Láthatóan kicsit le volt törve. Elmentünk egymás mellett majd hirtelen megálltam.
-Ahj ezt nem hiszem el. -motyogtam magamba majd megfordultam. -Dave várj! -kiáltottam utána.
-Mit akarsz Katie? -nézett felém úgy mint akinek a töke kivan az élettel.
-Mi a baj? -néztem rá boci szemekkel.
-Semmi most csak hagyjál. -fordult vissza az eredeti menetirányának megfelelően majd tovább ment.
-Így próbáljon meg kedves lenni az ember. -mormogtam az orrom alatt.
-Oké ha annyira tudni akarod hát tessék elmondom. -fordult vissza majd határozottan és fenyegetően megindult felém. -Szakítottunk Rachelel. Most jobb hogy elmondtam? -emelte fel a hangját miközben még mindig felém tartott én pedig hátráltam ahogy csak tudtam. Ekkor hirtelen mögöttem termett egy vödör amibe megbotlottam és majdnem hanyatt estem de meglepetésemre Kristóf elkapott.
-Dave ha bármi bajod van mi meghallgatunk azért vagyunk hogy segítsünk elvégre barátok vagyunk nemde? -nézett rá mérgesen Kristóf miközben segített nekem felállni. -Ne Katien vagy máson töltsd ki a dühöd mert attól nem lesz jobb.
-Jó sajnálom. -hajtotta le a fejét. Zsebre vágta kezeit majd megint megindult a legelő felé.
-Menj és beszélj vele. -mutattam a fejemmel Dave irányába.
-Megpróbálok. -rám se nézett csak elindult legjobb barátja nyomába.
Délután 4 óra körül lehetett amikor felkeltem ugyanis muszáj voltam lefeküdni ebéd után. Valamiért elnyomott a fáradtság. Amikor kikeltem az ágyból egyből magamra kaptam a lovas ruhám majd szaladtam ki Héroszhoz és Varázshoz. Ránéztem Varázsra és mintha kicserélték volna teli volt életkedvvel vágtázgatott Hérosszal és látszódott rajta hogy boldog. Visszahoztam mindkettőjüket az istállóba. Varázst a boxába Héroszt meg a nyerges melletti boxhoz állítottam. Gyorsan átszaladtam rajta egy kefével majd elkezdtem felnyergelni. Először a díjlovas nyerget raktam rá mert elsőnek átismételjük a pályát utána pedig ugratunk. Lábaira raktam ínvédőt majd felkantároztam. Kihoztam a nyergesből a saját nyergemet is majd elindultunk a pálya irányába. Ráraktam a kerítésre a nyergemet és felszálltam Héroszra majd elkezdtem melegíteni. Mindeközben Bella is megérkezett.
-Kezdhetjük? -vonta fel egyik szemöldökét. Erre csak bólogattam.
A műsorszám nagyon szépen ment jobban is mint gondoltam. Megérte az a sok edzés. Amikor végeztünk levettem Bella nyergét Héroszról majd ráraktam a sajátomat addig Belláék berendezték nekem a pályát. Ahogy végeztek mentem is rá az első akadályra. Szépen kijött a távolság és az ugrás is olyan kellemesen jó volt. Ahogy leért Hérosz hátsó lábai is már néztem a következőt ami egy dupla ugrás volt aminél reggel beleszólt Kristóf. 3 vágtaugrás. Ezt mondogattam magamba. Elkezdtem kicsit visszafogni Héroszt. Ez nem igazán tetszett neki és felcsapta a fejét de szépen átvitte az akadályt. Ahogy leért Hérosz elkezdtem számolni.
-3, 2, 1. -suttogtam magam elé majd 1-nél kikönnyítettem és nagyon szépen kijött a lépés is meg az ugrás is. Még 2-szer végigmentem a pályán majd leléptettem Héroszt. Miután végeztünk kivittem a legelőre.
-Bocs pajti de a terep ma elmarad. -kezdtem el végig simítani a kezemet a nyakán. -De megígérem holnaptól szabad vagy. -hajtottam rá a fejem az övére. Erre csak odabújt hozzám majd elvágtázott.