Egy merész döntés...

12.A randi

Igazából nem tudom,hogy,miért gondoltam Scottra, mikor neki nem is adtam meg a számom.Sikerült megint beégnem, na mindegy.

Én: oh ne haragudj... 😓

Ethan: na meséljél csak hogy mi volt tegnap ezzel a gyerekkel..

Én: nem tán' féltékeny vagy? 😝

Ethan: dehogy...csak hát tudni akarom hogy bejön-e, mert akkor nem hajtok rád... 😅

Ennél a mondtat olvasása közben kirázott a hideg.Bepróbálkozna? Abból mekkora "balhé"lenne hogy egy jelentéktelen emberrel jönne össze, jó vicc..
Elmeséltem neki hogy mi volt kint az utcán hajnalok hajnalán Scottal, hiszen ő csak az Amys változatot hallotta. Jut eszembe...Amy eléggé meglepődött mikor elmeséltem neki is ezt az incidenst a hazafele úton.

Ethan: Ja értem, és legalább bejön? 😀

Én: hagyj már... nem is ismerem..

Ethan:engem sem ismersz és mégis bejövök neked..😜

Én: álmodozz csak szépfiú...

Ethan:viccet félre téve... nincs kedved eljönni velem valahova?

Én: én egy világsztárral?Mit szólnának a rajongóid? 😳

Ethan: 1.imádom a követőim,de ameddig egy ilyen gyönyörű lánnyal randiznék mint te vagy,vagy csak simán vele lehetnék és ez nekik nem tetszik, akkor lemondanék az ismertségről is.(azaz a követőimnek nem tetszene)
2.nem vagyok világsztár, csak ismertebb ember aki youtube és vine videókat csinál.😃

Hú.. ez nagyon jól esett, még akkor is ha ez nem igaz.Senki nem mondott ilyen kedveset nekem.Ethannek meg lehet hogy ez csak az alapfok amivel felszedi a csajokat, de jól esett..nagyon.

Én: Ez kedves tőled.

Ethan:Szóval... lenne kedved?

Én: Persze.

Ethan:Neked megfelel ha holnap este megyek érted?

Én: Meg...?

Ethan: Akkor holnap olyan 9-10 körül? Persze este 😛

Én:Okés,várlak majd😳

*másnap este*

Ha én lennék a halál,akkor biztos mindenki szeretne mert én mindenhonnan elkések.Mindjárt itt van Ethan, és ha kések az nagyon jó második benyomás lenne... vagy harmadik..vagy akár hányadik de nem akarok beégni megint.
Tegnapi délutánt és a ma délelőttöt végig beszélgettünk Ethannel,így sokkal jobban megismertük egymást.Nem mondom azt,hogy kitölteném a BFF kvízt, de azért örülök hogy elmondott olyan dolgokat is amit a média előtt nem.

Ma este nem tudtam hogy hova megyünk,ezért egy elegánsabb egyberuhát és egy sima tornacipőt vettem fel,a hajamat pedig lófarokba kötöttem mert így nyár közepén elég meleg van.Már épp indultam volna ki a bejárati ajtón, mikor hazaért a bátyám,egy kicsit ittas állapotban.
-Hol voltál két napig te barom? -támadtam le rögtön.
-sziaaa hugii -mondta és közelített felém széttárt karjaival, amivel meg akart ölelni.
-Nem akarok pia szagú lenni, szóval én puszikállak messziről, kaja a hűtőben, majd jövök. -mondtam, s elsuhantam mellette, ölelését kikerülve.
-Nem is vagyok piaszagú...-mondta Dan.
-Ezt még anyáék is éreznék,pedig ők még a városban sincsenek. -nevettem fel visszafordulva bátyám felé.
-Na jólvan inkább menjél...-mondta majd a konyhába vette az irányt.
-Tudod hogy szeretlek -mondtam még mindig nevetve.
-Még mindig itt vagy? -kérdezte
-Sziooo -mondtam és bezártam a bejárati ajtót.

Megfordultam és már itt állt egy fekete autó a házunk előtt, nem vagyok tisztában a kocsi márkákkal de ez talán BMW volt,amihez hozzá volt támaszkodva Ethan, és keresztbe volt a keze.Eszméletlen jól nézett ki.Ahogy közeledtem felé, mosoly ült ki az arcára, én meg észre vettem hogy egy lila kis fürt van a hajában.Az öltözéke laza volt, így nem tudtam hogy én jól választottam-e ruhát.
-Jó estét hölgyem! -viccelődött, s a keze már mellette pihent,nem pedig keresztben.Egy sötét farmer volt rajta, és egy sárga kis zsebes felső.

-Haha mikor kell nevetni?-kérdeztem,de Ethan elkezdett közeledni felém, majd átölelt.Ölelését meglepődten,de viszonoztam.
-Köszönöm...-suttogta
-Mégis mit? -kérdeztem nevetve. Felém fordult, a kezei a derekamon foglaltak helyet, és mélyen a szemembe nézett.
-Mindent.-mondta
-Nem nagyon értem, de nincsmit..? -mosolyodtam el.
-Majd mindent elmagyarázok, csak menjünk. -mondta
-Rendben. -mondtam majd megfogtam addig a kezét ameddig kinyitotta nekem az anyós ülés felöli ajtót.
-Ugye nem rabolsz el,és nem adsz el a szervkereskedőknek?-kérdeztem levakarhatatlan mosollyal.
-Van még más tervem is veled,szóval nyugi.. -mondta, a kocsi ajtaját még mindig tartva mivel még nem szálltam be.
-Ígérd meg Ethan!-néztem rá most kicsit komolyabban.
-Most kajak...? -nevette el magát amire kapott tőlem egy elég szúrós pillantást.
-Ígérd meg Ethan Dolan! -mondtam
-Ígérem Helen Blake. -mondta,s megint mélyen a szemeimbe nézett.
-Csak viccelek,bízom benned -mondtam majd beültem a kocsiba.
-Ahogy én is benned. -mondta becsukva az ajtómat.
Beindította a járműt,ami szépen, lassan el is indult.
-Na és merre lesz az irány? -kérdeztem a fiú felé fordulva.
-Az meglepetés -mondta.
-Valahogy sejtettem hogy ezt fogod mondani.-mondtam.

*****

Ethan leparkolt.Az utazás elég jól telt, nem volt kínos csend, és nem is utaztunk sokat.
-Na itt is vagyunk -jelentette ki.
-Elég puccos helynek tűnik.-szólaltam meg,majd kinyitottam volna az autó ajtaját, de valahogy nem sikerült.Ethan áthajolt felettem,majd lassan megfogta az ajtó kilincsét, persze mindeközben gondoskodott arról hogy a lehető legközelebb legyen hozzám, amitől zavarba jövök rögtön.Kinyitódott.Az arca még mindig nagyon közel volt,én meg paradicsom piros lehettem.
-Imádom mikor zavarba jössz...-mondta, szinte a számra suttogva.