Egy merész döntés...

16."Elmehetnék mosdóba?"

Most kivételesen elkészültem időben.Mivel azt mondták, hogy valami ismert étterembe megyünk, ezért kiöltöztem.Megint egy egyberuhát vettem fel,viszont most magassarkúval,a hajamat pedig másfél órán keresztül csináltam.

Már kint állok a teraszon és várom őket.Kinyitódott az ajtó mögöttem és Dan lépett ki rajta.
-Jaj de csini az én hugicám. -mondta majd megölelt.
-Dan.... -szóltam közben -nagyon..szorítasz...
Azonnal elengedett,majd nevetni kezdett.
-Haha...poénkirály..vicces lett volna az is ha pofán váglak?-kérdeztem.
-Jöttek érted! -kiáltott fel,az előbbiekkel mit sem törődve-végre mehetsz!
-Messze tőled.... -mondtam majd elindultam le a lépcsőfokokon.
-Jó bulit kislány!-mondta.
-Menj be mielőtt kihívom a zsarukat. -szóltam vissza.
A fekete autóhoz értem, ahogy láttam az anyós ülésén kell helyet foglalnom megint,ami nem baj csak nehogy úgy végződjön mint múltkor....
Ethan kiszállt a járműből,majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Szia Helli.-köszönt hatalmas vigyorral majd kinyitotta az ajtót előttem.
-Szia Eth. -köszöntem vissza.
Elhelyezkedtem az ülésben,majd hátra pillantottam.
-Sziasztok...-köszöntem, viszont észre vettem,hogy Scott helyén Grayson ül,mellette pedig Amy.
-Szia Helen! -köszönt Gray.
-Sziaaa csajszi, jó ruhát vettem? -kérdezte, majd hátra fordultam Grayson pillantását is elkapva.
Amyn egy buli szett volt.Rá néztem Graysonre is,és rajta se öltöny volt vagy valami, csak egy sima szürke póló és egy farmer.Ethan ki is jött élem, de most veszem észre, hogy ő is a testvéréhez hasonló módon van felöltözve.
-Megint túl öltöztem? -kérdeztem zavaromban.
-Nem,dehogy így is gyönyörű vagy,viszont változott a terv,és Scott meghívott minket a bandája fellépésére, ami a Nagy Stadionban lesz.Igaz nem csak miattuk mennek annyian,de első fellépésük.-magyarázta Ethan.
-Oh.. akkor visszamegyek és átöltözök.. -mondtam és már nyitottam volna ki az ajtót.
-Ne, hisz így is bírsz tombolni.-mondta Amy.
-Ahhoz drága volt a ruha és a cipő is.-mondtam majd most tényleg kinyitottam az ajtót.
-Akkor bekisérlek.-mondta Amy.
-Nem kell,ne fáradj.Ha nem akartok várni menjetek nyugodtan... -mondtam kiszállva az autóból.
-Nélküled sehova.-mondták szinte egyszerre.
-És én elmehetnék mosdóba?-pattant ki Ethan is a kocsiból,majd felém vetett egy huncut mosolyt.
-Persze, gyere. -mondtam majd megvártam, hogy mellém érjen.

Beléptünk az ajtón és a nappaliba láttuk,hogy a testvérem hanyatvágva magát, fekszik a kanapén.Hihetetlen hogy ilyen rövid idő alatt képes volt elaludni.Felindultunk az emeletre, Ethan előtt lépkedtem,ő pedig szorosan a nyomomba.
-Itt van a mosdó-mondtam felérve az utolsó lépcsőfokon.
-Igazából..csak veled akartam lenni.. -mondta, majd közelebb lépett és a számra tapasztotta az övéit.Átkulcsolva a kezem a nyakán, viszonoztam.Hevesen faltuk egymást,mikor a falhoz támasztotta a hátamat és a kezei a fenekemen pihentek.Hirtelen elválltam ajkaitól,majd egy puszit nyomtam azokra.
-Nem érünk oda.-motyogtam a haját simogatva.
-Ha cserébe veled lehetek, nem érdekel. -mondta, s megint közelíteni kezdett,most azonban a nyakamat célozta meg.
-Eth.... -sziszegtem,hisz elkezdte az ott lévő vékony bőrt szívni.Eltoltam a fejét tőlem.
-Ezt majd a buli után... -mondtam -viszont most tényleg, had készülődjek...
-Jól van Hell. -mondta, majd még egy utolsó rövid csókot adott.Beindultam a szobámba ahol ruhákat kezdtem keresgélni, nem tarthatott sokáig, max 3 percig. Mikor megtaláltam a tökéletesnek szánt darabot elkezdtem át öltözni,nem volt baj hogy Ethan bent volt, háttal voltam neki,plusz ez olyan mintha bikiniben lennék.
-Ja hogy te ennyire bevállalós vagy? -kérdezte azzal a perverz mosolyával.
-Fejezd be..-mondtam miközben húztam fel a nadrágom,ami most egy sötét színű farmer volt.
A pólóm egy sima fekete póló, kis UFOval a mell részénél.
Mikor kész voltam, és szerencsére a hajamat se barmoltam össze, elindultunk le a lépcsőn kézen fogva.A földszinten felvettem egy Vans cipőt és készen is voltam,alig..10perc alatt.Már nyitottam volna a bejárati ajtót, mikor Eth még vadul neki esett a számnak. Tetszett,hogy ilyen vad.Most azonban Ethan vállt el hamarabb.
-Csak hogy te is tudd milyen... -mondta,majd egy olyan búcsú, rövid puszit adott.
Megforgattam a szemeim, majd végre kiértünk a kocsihoz, amibe megint beültem.
-Na itt is vagyunk.. -próbáltam terelni a zavarom.
-Egy gyors menet még belefért ugye? -nevetett fel Grayson.
Azonnal paradicsom vörössé változtam.Szerencsémre sötét volt és nem láthatták.
-Nem volt semmi olyan. -mondtam.
-Ahha -húzták a szót egyszerre.
Ethan elindította az autót.Fél úton lehettünk mikor Ethan rá rakta a kezét a combomra. Tudta nagyon jól hogy zavarban vagyok,de még tett rá egy lapáttal.
-Imádom...-mondta, ezt halkan,de ugyse hallhatták hátul, mivel énekeltek mögöttünk, elég hangosan.....
-Tudom..-mondtam majd a kezére helyeztem az enyémet.

Haliii.Bocsánat hogy most van rész,de most mentem kilencedikbe és eléggé felfordult a napirendem.
De nagyon megköszönöm ha ezután a hosszabb kihagyás után is olvastok! Mindjárt megvan az 1K olvasó! El sem hiszem! 💞💞💛💓