14."Te ki vagy, ribanckám?"

434 24 0
                                    

Felemeltem a fejem Ethan válláról,majd fürkészni kezdtem a pár sorral előttünk ülő párost.
-Mi a baj?-kérdezte Ethan egész testével felém fordulva.
-Semmi...csak mintha Amy lenne ott...de arról biztos tudnék.-suttogtam felé pillantva,ő pedig kereste a tekintetemet,majd arra nézett amerre én.
-Scott..?-kérdezte szintén suttogva Eth.

És Amy?Mit csinának itt?És mért nem szólt róla?Oké..van neki is magán élete de azt hittem legjobb barátnőjeként mindent elmond majd.
Kérdőn tekintettem a mellettem ülő fiúra,mikor észre vettük hogy a filmnek megy a stáblistája,azaz végetért.
Felálltunk,majd feléjük vettük az irányt.
-Hát helló..-köszöntem oda,a velem szemben jövő ismerőseimnek.
-Ohh helló.-köszöntek szinte egyszerre.Zavarban voltak.
-Ti így együtt..?-kérdezte a mellettem álló fiú.
-Hát ennek megvan a maga története...-szólalt meg Scott.
-Ne itt beszéljük meg,túl nagy a tömeg,plusz alig hallak titeket a stáblista zenéjétől.-mondta Amy.

Elindultunk kifelé a vetítőteremből,majd szembe fordultunk velük.
-Szóval én elakartam jönni moziba,de mivel te randin voltál ezért rákérdeztem Scottra,hogy nincs-e kedve eljönni moziba mert most vetítenek egy jó filmet amit már régóta megakarok nézni.-magyarázkodott Amy
-Nekem meg úgysem volt dolgom.És kinem hagynék egy ilyen alkalmat.-mondta Scott.
-Együtt vagytok?-nézett rájuk kérdőn Ethan.
-Neeem-mondták szinte egyszerre.-Első találkozás után,hogy lennénk már együtt?-kérdezte nevetve Amy.
-Könnyen.-mondtam mosolyogva- Na viszont mi lépünk, mert még dolgunk van.

Megöleltem Amyt majd Ethan mellé álltam.
-Aztán védekezni!-mondta a szőkeség utánnunk kiáltva.
Ethan rám vezette tekintetét,én meg iszonyatosan elpirultam.
-Ne legyél ennyire zavarban Hell..-mondta majd az ujjainkat megint összekulcsolta.
-Hát melletted ez nehezen fog menni.-mondtam,rá mosolygva.

****

Már az autónál voltunk,Ethan kereste a kulcsát,amit a nadrágja zsebéből kotorászott elő végül.Épp nyitni akarta volna ki,mikor
a hátunk mögött hangos sikoltozást halottunk meg.Mindketten,szinte azonnal hátra pillantottunk,és megint egy lány banda ordította Ethan nevét.
Ethan felém fordult.
-Nem baj ha..?-kerdezte
-Nem.-mondtam mosolyogva.
Feléjük fordult és vigyorogni kezdett.
-ETHAN,LEHET EGY KÉPET?-kérdezte az egyik szemüveges csaj a másik (kb.) 14 lány közül.
-Persze,gyertek csak.-mondta Ethan,majd a lányokhoz hajolt egy képért.
-Csak egyesével Chloe!-szólt rá az egyik a másikra.Hihetetlen,hogy egy közös képért,az egész barátságukat is rá tennék.
-Ez ki a halál? -kérdezte az egyik felém fordulva.Én a kocsinál voltam, kb.15méterre,mire odajöttek.
-Tényleg,ez ki?-folytatta a szemüveges.
-Te kivagy ribanckám?-kérdezte az egyik szőke,kócos hajú csaj.
-Na azért okosan.-mondtam.

Ethannek esélye se volt megvédeni,mivel pont képet csináltak és gondolom nem halotta, a körülötte lévő hangzavar miatt,meg távolabb is volt.
-Mert ki vagy te itt?-kérdzte szintén a szőke.
-Fontosabb ember mint te az biztos..-mondtam kersztbe tett kézzel.
-Na gyere mutasd meg akkor magad.-jött közelebb.
Lökött egyet rajtam a csaj amitől hátra estem.Röhögni kezdtek páran,de felkeltem és megragadtam a haját.

*Ethan szemszöge*

Tudom rossz dolog,hogy egy pillanatra elhanyagoltam Hellt,de ha nem megyünk oda a rajongókhoz,akkor képesek féltékenységükben írni valami szar,kamu posztot és akkor mi
húzzuk a rövidebbet.
-Aláírnád?-kérdezte meg egy alacsony lány.
-Persze,milyen névre?-mosolyogtam felé.
-Mrs.Dolan névre légyszi.-kacsintott felém.
Sose tetszettek az ilyen poénok.Majd egyszer ha lesz nekem vagy Graynek felesége azt fogják Mrs.Dolannak hívni.Ez kicsit megalázó.
A lánynak aláírtam,csak simán a nevem,ami miatt meglepedten nézett a papírra,de szerintem értette a célzást.
Hirtelen a kocsi felől kiáltásokat hallottam.Rögtön hátra néztem,és Helli neki volt esve egyik csajnak.A hajába kapaszkodott,a másik lány pedig Hell ruhájába.Odarohantam és próbáltam szétszedni őket.
-ÁLLJATOK LE!-kiáltottam fel mérgemben.Nem akartam hogy így lássank a rajongóink,és persze főleg azt hogy Hell lásson így.
-DE MÉGIS KI EZ A PICSA?MÉRT VAGY VELE?-kérdezték többen is miközben Hell elindult a főúton gyalog.
-Kurvára elegem van az ilyen féltékeny fanokból,ez már beteges.-mondtam,hangomban érezhető volt a düh--Ő a barátnőm.
Abban a pillanatban,mindenki elhallgatott.Hell megtorrpant.Majd hátra nézett.
-Igen ő a barátnőm,és szeretem!Jobban mint bárkit.-mondtam az elébb említett lányra mutatva.
Hell megfordult,és tovább ment.Megijedtem.Mi lesz ha valami baja esik?Főleg így este.Utána futottam.
-Hell,kérlek állj meg!-kiáltottam utána,de nem reagált rá,ment tovább nagy léptekkel.
-Hell!-szóltam utána-Ne haragudj kérlek,én ezt nem így terveztem.Egyáltalán nem így.
-Nem érdekelsz!-szólt vissza.

Megálltam.Nem tudtam mit tévő legyek.Visszarohantam a kocsimhoz,majd a lány után indultam.A rajongók bámulva néztek ahogy beindítom a kocsim motorát és elgurulok a sötétbe.
Elindultam Hell után, majd egy kisebb,nem forgalmas utcában kanyarodott le,én pedig követtem cselekvését.

A kocsival mellé gurultam óvatosan,majd lehúztam az ablakot.
-Ide figyelj Ethan...-kezdte el
-Helen Blake,ha most azonnal nem állsz meg,komolyan mondom kárt teszek magamban.-vágtam közbe.
Rám tekintett, szemében düh és harag volt.
-Csak..hagyj..-csuklott össze hangja.
Kiszálltam a járműből,és a lány elé rohantam az autót ott hagyva az utca kellős közepén.
-Hell,kérlek..-mondtam
A lány meglátva tekintetemet, megállt.Reszketett pedig nyár van,és majdnem 40 fok.
-Jól vagy?-kérdeztem,bár hülye ötlet volt.
-Hogy lennék már jól?Most verekedtem meg az egyik rajongóddal,aki minden este rólad álmodozik és majd be nedvesedett hogy meglátott téged.-mondta szinte kiáltva-kibaszottul nem vagyok jól.

Magyarázkodni kezdtem volna,mikor Hell az út szélén térdre rogyott.Azonnal leguggoltam mellé, azt hittem elájult, de "csak" sírni kezdett.
Rögtön a karjaimba zártam, amit viszonzott is.
-Valahogy jobbnak képzeltem el ezt az estét-mondta zokogva de nevetve is.Össze volt zavarodva.Ahogy én is.
Az arcát tekintetem elé emeltem. -Ne haragudj. -mondtam, és a számat az ajkaira tapasztottam.Megcsókoltam Helen Blake-et.

Egy merész döntés...Where stories live. Discover now