*Hell szemszöge*
-Helleem..-borult nyakamba a szőke barátnőm, mit sem törődve, hogy éppen beszélgettem mással.
-Baj van? - kérdeztem, mert nagyon furán viselkedett.Mondjuk két napos ivászat után nem is csodálom.
-Már mért lenne bármi baj is?-kérdezte miközben a hajamat kezdte pöndörgetni.
-Nem vagy a legjobb állapotban.-jegyeztem meg miközben leült,szinte az ölembe.Ethan mosolyogva figyelte mozdulatainkat, majd belekortyolt a poharába.
Biztos a válaszomra vár... de igazából én sem tudom mi van köztünk..
-Na és..-nézett rám, majd Ethanre Amy- most akkor jártok vagy miii..??
Én azonnal paradicsom vörössé változtam, Ethan pedig egy perverz mosollyal fürkészte a tekintetemet.
-Hát ezt én is szeretném tudni.-mondta Eth, majd felkelt és elindult a tömeg felé.
Még ő sértődik meg?Nem is kérdezte sose, hogy leszel-e a barátnőm te picsa, vagy bármi..
-Elrontottam a pillanatot,igaz?-kérdezte Amy a sörös üvegét bámulva.
-Nem, dehogy.Nem a te hibád.-mondtam még mindig a táncoló tömeget bámulva.
-Akkor jó, mert nem akarok balhééét.-kelt fel az ölemből és ő is a táncparkett felé indult.Vagyis inkább futott.
Ott ültem.Egyedül.Egy pohár löttyel a kezemben.Törökülésbe felhúztam a lábaimat, majd a tájat kezdtem kémlelni.Nem akarok többé szerelmes lenni, de Ethan után többet érzek mint barát, és kavarás.(kigondoltavolnaxD)A poharam vizslatása utána lehúztam a benne lévő folyadékot, majd ismét szomjoltó után indultam.
Az emberek között bolyongva, egyre homályosodtak az arcok.Dan haverjai közül szinte senki se tudta hogy hol van, de én se voltam távol ettől az érzéstől.Végigfurakodva az embereken, végre bejutottam a táncparkett melletti kis iszogató helyre.Szétnéztem az asztalon és kerestem valami kedvemre való italt, ami most segítene a kedvemen.Mielőtt bármelyik üveget kiválasztottam volna, a tömeg felé néztem és kerestem őt...akit olyan érzéseket vált ki belőlem, mint talán senki más...Ethant.Forgattam a fejem jobbra-balra, mikor megláttam, hogy hatalmas csápolás közepette ugrál fel, s alá mint egy kisgyerek aki most kapja meg a karácsonyi ajándékát.Fejemben szinte elterveztem mindent: Öntök ki italt, odamegyek hozzá, megmondom neki, hogy ne durcázzon, és utána pedig mintha mi sem történt volna, boldogan leéljük az életünket.Na jó, ezt én sem gondoltam komolyan.Viszont tényleg oda kellene mennem.Vagy ő neki hozzám, de mivel a nagy tömegből engem úgysem fog észre venni, marad az én akcióm.
Pár pillanatig a földet pásztáztam, majd mikor kezdtem érezni az alkohol utóhatásait, vissza fordultam az asztal felé.Megpillantottam egy félig üres Whiskys üveget, majd érte nyúltam.Hirtelen meleg tenyeret éreztem a csuklómon.A test felé kaptam a fejem, és Grayson vigyorgott rám.
-Na miújság? Te, itt..egyedül?- kérdezte, majd kikapta a kezemből az üveget, és két külön pohárba töltött tartalmából.
-Testvéred szerintem haragszik rám.-mondtam és elfogadtam a felém nyújtott piros műanyag poharat.
-Már miért haragudna?-kérdezte felvont szemöldökkel, miközben nagyokat kortyolt poharából.
-Válaszokat vár, ahogyan én is.-válaszoltam, és tekintetem Gray teste felfedezésére indult.
-Figyelj, ne haragudj, de én most nem egészen fogom fel hogy mi történik körülöttem, de attól szívesen meghallgatom az egész sztorit.-mondta az asztalra támaszkodva.Fehér atlétája kivágása alól, kilátszódott gondosan kigyúrt teste.Haja itt-ott rá tapadt arcára.
Jézusom Hell..állj le.
Államon éreztem meg kezét, majd gyengéden a tekintete felé fordította arcom.Elvált ajkakkal figyeltem, mit művel.Hisz olyan mintha Ethan lenne... de egyértelműen nem.
Visszafordítottam a tömeg felé a fejemet, Ethan még mindig ott ugrált, ám mostmár több lány társaságában.
Nem, nem vagyok a féltékeny típus, meg hiszen nem is vagyunk együtt... de azért kurvára szarul esne mással látni őt.
-Ne izgulj,nem lesz baj.-húzott maga után Gray egy másik teraszra, mint ahol Ethannel ültünk ezelőtt.Hleyet foglaltunk egy padon, ahol rálátásom volt Ethan minden mozdulatára.
Na jól van mostmár, ez tényleg gáz.Nem kéne őt néznem egyfolytában.
-Félsz hogy olyat tesz, amivel megbánt.Ugye?-kérdezte és átrakta az egyik lábát a padon, így tehát én voltam szinte csak a látóterében.
-Te is félnél.-mondtam a még mindig Ethant bámulva.
-Én nem félek semmitől.-mondta halál higgadtan majd most már ő is Ethant nézte.
-Hányszor megdugtam azt a csajt.Lehet összekever Eth...-kezdte el, ám mikor megláttuk hogy az a vörös csaj, akiről éppen beszélt Gray , már Ethan szájában matat. Mindkettőnk szeme a kétszeresére nőtt.
Kicsit összetörtem.De mint ahogy korábban is mondtam, nem járunk és egyéb, de azt hittem lehet köztünk valami.
Miután még mindig egymást falták felkeltem a padról és elindultam az italos pulthoz.Csak azért se megyek el, se oda hozzájuk.
-Hé várj.-szólt utánam Gray, majd ő is nagy nehézkésen felkelt.
Együtt indultunk meg ismét... az italos asztalokhoz.A poharamba ami maradt, rekord idő alatt lehúztam ,majd már töltöttem is a másikat.
-Azért csak okosan..-mondta vigyorogva Gray, de rá is mérges voltam.Ethant láttam benne.És ez volt a baj..
Kiöntöttem a következő adagot, és már jöhetett is a következő.
Nem csak Ethan miatt ittam.Azért is, mert szerencsétlennek éreztem maga.Kurvára.
Miután, megittunk Graysonnal egy üveg..azt se tudom mi volt, maga után húzott.Nehezen de utána igyekeztem.
A buli helyszíne előtt volt egy kicsi park szerűség.Oda mentünk.
Gray megint leült, majd nem hagyta hogy én is leüljek.. a padra, így az ölébe ültetett.Összeráncolt szemöldökkel néztem hogy mit csinál, de mikor átkarolt, és megéreztem illatát...Citrusos tusfürdő.. hagytam maga, hiszen most nincs veszteni valóm.
Eth mennyire utálja a citrusos illatokat..
-Mit csinálsz?-kérdeztem vigyorogva.Igazából tetszett amit csinál.Kicsit szabadnak éreztem magam.
-Csak nehogy felfázz ezen a hideg padon.- mondta és kisöpörte arcomból az össze-vissza álló hajamat.
-Gray...Nyár van.-nevettem fel - Ehhez jobb kifogásra lesz...
Nem tudtam befejezni a mondatot.Rátapadt az ajkaimra és vadul csókolni kezdett.Előszőr kicsit ellenkeztem, de mikor kicsit beleharapott alsó ajkamba, teljesen feladtam.
Sziasztok drágáiiiim! <3
Tudom, rengetek késéssel, de itt a rész.Igyekszem hozni a következőt.
Nagyon örül a kis mulya fejem, mivel nemsokára 6K olvasónál tartunk!!! *--*
És átléptük a 200 csillagocskát, szóval most nagy az öröm.Imádlak titeket.
Amikor szoktatok írni, hogy hozzam a következő részt, vagy ha valaki csak egyet is csillagozik, mindig feldobja a napomat.Nagyon köszönöm nektek.Ez biztat abban, hogy annyira nem írok rosszul.Puxika mindenkinek :3 *--* <3 <3 <3 <3
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Egy merész döntés...
Hayran KurguSZERKESZTÉS ALATT 16 éves Helen Blake totál szokatlan élete.Az egész egy nyaralással kezdődött ahol megismeri a Dolan ikreket,majd az egyikbe beleszeret. 16+