Sziasztok drágák!El sem hiszem..De komolyan.Elértük a 3K olvasót....
Imdálak titeket,köszönöm nektek.
sok puxi.
Szivszivsziv*Hell szemszöge*
-Mennyetek szobáraaa.-húzta el direkt a szó végét Grayson teli szájjal,majd becsukott maga mögött egy ajtót.
-Nem is olyan rossz ötlet.-szólalt bele a csókunkba Eth.
Hihetetlen hogy milyen érzéseket kibír belőlem hozni egyetlen szóval vagy akár egy érintéssel.
-Gyere!-ragadta meg a kezem és elindultunk az emeletre,eközben pedig észrevettem hogy egy csomó kép van fent a falon róluk.
-Mondd csak..-húztam vissza a
Ethant, hogy álljon meg - mióta is laktok itt?
-Pontosan nem tudom,mindig a turnénk központjába szoktunk álltalában lakni és kb. fél évet szoktunk maradni.-mondta.
A mosoly egy pillanatra lefagyott az arcomról.Gondolhattam volna...túl szép hogy igaz legyen.Ha fél évig maradnak,akkor már alig van időnk együtt lenni..mármint nem úgy.
-De most tovább fogunk,abban biztos vagyok-hesegette el ezzel a mondatával a gondolataimat,majd közelebb húzott magához és egy puszit nyomott az arcomra-Nem szabadulsz ám ilyen könnyen tőlem.
-Nem is akartam volna-mondtam,majd ismét a fal felé fordultam-Akkor miért vannak kint a kiskori képeitek?
-Van valami lakberendezőnk és mindig azzal baszogat minket hogy mit akarunk a lakásba,és csak hogy lekopjon mindig azt mondjuk neki hogy a képeinket.-mondta.
-Akkor...ha majd engem is leakarsz majd rázni egyszer,ez lesz az indokod?-kérdeztem,majd akaratlanul is beharaptam az alsó ajkam.
-Arra kitalálok valami jobbat.-mondta,majd közelített az arcom felé,én azonban megakadályoztam.
-Sose végzünk azzal a filmmel,én pedig már aludni akarok.-mondtam egy kissé nyűgösen.
-Akkor megyünk alukálni.-mondta,majd átkarolta a derekam.
Mikor felértünk az emeletre,olyan érzesem volt,mintha valami nászutas luxushotelbe lennék,pedig még sose jártam olyanban.Eth kinyitotta egy szürkés színű szoba ajtaját,majd előre engedett.-Csak utánad!
A szobája,sima egyszerű szoba,persze ígyis a legnagyobb pompába.Hatalmas ágy,nagy plazma TV,xbox....Nem semmi..
-Remélem megfelel egy estére számodra.-mondta majd leült az ágyra,majd megpaskolta a melette lévö helyet,jelezve hogy rakjam le mellé a seggem.
-Most hülyéskedsz?-kérdeztem-egy panorámás hotelbe nincs olyan luxus mint itt.Eth csak elmosolyodott majd fürkészni kezdte a tekintetemet.Én az ajkait pásztáztam majd lentebb csúszott a tekintetem,talán oda ahova nem kellett volna.
-Én ezt nem bírom tovább.-mondta,majd azzal a lendülettel felém került és rögtön a számra tapadt.Ez,eddig nem zavart egyáltalán,amíg a pólóm alá nem nyúlt.
-Eth...-váltam el tőle,mire ő rögtön átfordult a másik oldalra,így már ketten feküdtünk az ágyon hanyattfekve.Nem sokáig voltunk így csak ameddig feldolgoztuk az előbb történeteket.
-Ne haragudj..Nem kellett volna..De egyszerűen akarlak.-mondta majd a fejét felém fordította.
-Mondtam már hogy ne sajnálkozz semmiségekért.-mondtam,majd felé hajoltam és elkezdtem szívni a nyakát.Mikor már kellően színes volt a bőre,áttértem a szájára.
-Na nem tán' mégiscsak akarod?-kérdezte fülig érő mosollyal.
-Sajnos ezzel még várnod kell.-mondtam,majd lebiggyesztettem a számat-A férjemnek tartogatom magam.
-És ha megígérem hogy elveszlek feleségül?-kérdezte- előlegbe megtörténhetne.
-Te komolyan elhitted azt hogy a férjemnek tartogatom magam?Nem vagyok én olyan jó kislány.-mondtam.
-Hát akkor?Mutasd milyen,ha nem vagy jó kislány.-mondta majd megmarkolta a fenekem.
STAI LEGGENDO
Egy merész döntés...
FanfictionSZERKESZTÉS ALATT 16 éves Helen Blake totál szokatlan élete.Az egész egy nyaralással kezdődött ahol megismeri a Dolan ikreket,majd az egyikbe beleszeret. 16+