30.Feltűnésmentesen.

274 16 12
                                    

*Ethan szemszöge*

Azt se tudom ki ez a csaj,a csókja sem a legjobb.Árad belőle a pia szag..Hell csókját akarom.Helen Blaket akarom.

Túl későn érhetett el ez az agyamig, ugyanis ezzel a random vörös csajjal már a mosdóban voltunk.Ő a falnak volt dőlve, én pedig a csempének támaszkodva csókoltam.A szürke helységben azonban nem csak mi voltunk.Más felnőttfilmekbe való hangokat is hallottunk.

-Nem hiszem el, hogy ezt megtetted!- mondta egy nagyon ismerős hang.Ezer közül felismertem volna.Hell...

Azonnal elváltam a csókpartneremtől, és a hang irányába igyekeztem.Minden WC fülke ajtaját kicsapdostam, ameddig meg nem találtam azt ami zárva volt.A hangok még hangosabbak voltak, ott voltak előttem.

Verni kezdtem az ajtót és Hell nevét mondogattam.Mikor nem érkezett válasz, akkorát belevertem az ajtóba, hogy egy helyen behorpadt.

-Mi a faszt csinálsz, haver?-kérdezte egy velem egy idős fiú, mikor kirakta a fejét az ajtón.

-Mit csinálsz te a...-nyitottam ki tágabbra az ajtót, ahol még egy fekete hajú lány állt.

-Mégis mit képzelsz?-ordította a srác, majd utánam  nyúlt, ám akár milyen ittas állapotban is voltam, vettem a lapot és amilyen gyorsan csak tudtam kiszaladtam a mosdóból, vagyis amennyire tudtam szaladni... és a tömeg felé iszkoltam.

-Merre vagy te seggfej?Nem úszod meg ennyiben.-kiáltotta utánam, ám ekkor én már a tömegben voltam, így nem láthatott.

Annyira megkönnyebbültem, hogy csalódott az ösztönöm és mégsem Hell volt ott bent.Viszont én olyat tettem, amit nem fog megbocsájtani.Nem szabadott volna ezt tennem.Ha ebből amit most műveltem, bármit is látott,elbasztam mindent köztünk.Az esélyem, hogy egyszer együtt legyünk...



*Hell szemszöge*

Gray közelebb húzott magához és még durvábban csókolni kezdett.Kezeimmel hajába túrtam.Annyira jól esett.De belülről egy kicsi hang csak az suttogta,hogy ezt nagyon nem kéne, azonban a szívem annál inkább mondogatta: "Ha ő is, akkor te is..ne izgulj."

Gray hirtelen elvált tőlem amit én csak összeráncolt szemöldökkel figyeltem.Mélyen a szemeimbe nézett és kérdezte:

-Most csak Ethant látod bennem, ugye?

-Számít ez? Te is csak úgy játszanál velem, mint ahogyan azt ő is tette.-válaszoltam.

Gray nem habozott tovább, felállt, magával húzva engem is és egy fának támaszkodott, két keze közé szorítva engem.

-Túl sokat ittunk Hell..-csókolt meg, megint durván - ha ezt Ethan megtudja...

-Legalább élőben is láthattam.-mondta egy hang a padon ülve.A lámpa fénye tökéletesen beárnyékolta csontos arcvonásait, és megvilágította a melírt a hajában.Ethan volt az.Ajkaim résnyire szétnyíltak.

Gray rám nézett, majd halál nyugodt lassúsággal elvette két kezét mellőlem.

-Remélem jó időtöltés volt, mivel amikor én láttalak azzal a vörös hajú lotyóval, az kibaszottul nem volt az.-mondtam felé, inkább kiáltva.

Eth keserves tekintettel figyelt mind a kettőnket, majd most már ő is felállt ülő helyzetéből.

Gray és Eth szemkontaktusa szinte szikrázott, én meg nem tudtam, hogy kínomban nevessek vagy sírjak.

-Gray, van jobb dolgod is szerintem.-lépett közelebb Eth és keresztbe tette a kezeit.

-Nem hagyom itt Hellt.Az kéne még, hogy meggondolatlanul csinálj bármit is.-mondta Gray és elém lépett.

Egy merész döntés...Donde viven las historias. Descúbrelo ahora