te vagy az oka (BTS fanfiction)

Epilógus

-6 évvel később(Lara 25 éves)-

Furcsa dolog a sors.

Mindig meglep.

Olykor lenyűgöz.

Néha pedig gúnyt űz belőled.

Érdekes, hogy, azon a napon, amikor úgy gondoltam tönkremegy az életem, fordítva sült el minden. Az életem egyenesbe jött.

Az egyetemet az egyik legjobb tanulóként végeztem el. Sok volt a megpróbáltatás, de nem adtam fel. Majd a Big Hit koreográfusa és háttértáncosa lettem.

Nos mindenkivel történtek érdekes dolgok.

A szüleim és a nagyszüleim.- Apám megbocsájtott a nagyszüleimnek. Sihyuk bácsival pedig lassan kialakítottak egy gyenge, de annál fontosabb apa-fia kapcsolatot. Anyám megértette, hogy már felnőttem és elkezdett támogatni az álmaim elérésében. A szüleim Koreába költöztek, egy nagyapáméktól nem olyan messze lévő házba. Viszont én a nagyszüleimmel maradtam. Nekem az ő házuk az otthonom.

Sihyuk bácsi.- Jó kapcsolatot ápolunk. Elfogadtam nagyapámnak. Nos, ha már a nagyapám, akkor tudatnom kellett vele, hogy Jungkookkal járok, ami nem volt egyszerű, de végül megegyeztünk, hogy ha titokban tartjuk és nagyon vigyázunk, akkor nem kell szakítanunk és együtt lehetünk. Azt mondta, hogy mivel nem volt velem, akkor amikor kellett volna, most nem taszítsa el tőlem azt, aki többször állt mellettem, mint ő.

Hobeom.- A kapcsolatunk rendbe jött és nagyon jóban vagyunk. Végre megemberelte magát és összejött a szomszédlánnyal, majd rá egy évre megkérte a kezét.

Su Bin és Ji Hoon.- Igen, a két örök szingli egymásra talált. Su Bin egyszer elment a Big Hitbe és összefutottak. Nos a többi már kémia.

Hyun Jun.- Megszületett a kislánya és nagyon boldogok a feleségével.

Ji Woo.- Túllépett Jungkookon és ha jól tudom a Got7-ből BamBam őrült fanja lett. Szegény srác.

A BTS.- Ők maradtak a régik. Mint mindig megnevettetnek, boldoggá tesznek és mellettem állnak.

Az élet tényleg sokszor kicsesz velünk, de emberek...Ne adjuk fel!

-7 évvel később (Lara 32 éves)-

*Írói szemszög*

Egy kislány szaladgált egy nagy ház udvarában. Négy kiskutyát kergetett. Olyan nagyon beleélte magát a fogócskába, hogy nem nézett a lába elé, ezért megbukott egy kőben, és elesett. A kislány felkiáltott, mire Jungkook idegesen kiszaladt.

-Min Seo!-kiáltotta a kislány nevét-Jól vagy?-kérdezte idegesen, mikor a kislányhoz ért.

-Apa!-szólalt meg vidáman a kislány-Ne aggódj már folyton! Csak elestem!-mosolygott a kislány az apukájára.

-Aigoo!-mérgelődött-Olyan vagy, mint az anyád!-mondta és felsegítette a kislányt.

-De így szeretsz minket, ugye?-kérdezte Min Seo lelkesen apukáját.

-Igen!-mosolygott Jungkook a lányára-Azért szeretlek titeket, mert folyton felidegesítetek!-mondta, mire a kislány elnevette magát.

-Apa!-kiáltotta Min Seo-Te sem vagy tökéletes!-nevetett.