The Art of Mending a Broken Heart (magyarul - hungarian translation)

10. fejezet: Nem vagyok olyan, mint a többi lány

Beep, Beeeeeeeep. Levettem a kezem a dudáról, és a nővérem világos kék BMW-jében vártam. Ruby ragaszkodott hozzá, hogy a motorom helyett az ő kocsijával vigyem randira Rose-t. Annyira izgatott voltam, hogy Kale-nek sikerült Rose-t rábeszélnie, hogy nem is vitatkoztam vele. Ruby szerint a motorok bla bla bla veszélyesek bla bla bla.

Rose kivágódott a házból, és megint nem volt túl jókedvű. Becsapódott utána a bejárati ajtó is. Nem tehettem róla mosolyogni kezdtem; Rose nagyon aranyos volt mérgesen.

Kinyitotta a kocsi ajtaját, és rögtön panaszkodni kezdett:

- Már az is elég rossz, hogy randevúra kell mennem veled, de ez nagyon bunkó dolog volt.

- Micsoda? - mondtam összezavarodva. Máris elrontottam valamit?

- Jack, tudom, hogy nem igazán a te stílusod, de nem tudtál volna legalább egy kicsit udvariasabb lenni?

- Azt hiszem még mindig nem értem.

- A többi lánynak, akit randevúra viszel, bejön, ha csak dudálsz nekik, ahelyett, hogy felemelnéd a lusta fenekedet, és elmennél értük az ajtóig?

- Oh ne már - forgattam a szemem.

- Komolyan mondom. Szerinted a lányok szeretik ezt?

- Nos, azt nemtudom, viszont azt szeretik, ha megfogom a dudájukat - kacsintottam.

- Uh undorító vagy - dünnyögte.

Én csak nevettem, és kitolattam a bejáróról.

- Szóval hova megyünk? - kérdezte Rose - Várj, inkább ne válaszolj. Filmre és vacsorára tippelek, mert nem hiszem, hogy ennél kreatívabb lennél.

- Valakinek nincs valami jó kedve ma este - vigyorogtam.

Rose csak keresztbe fonta a karját, és nem válaszolt.

- Nem teljesen, de közel jársz. És azt hiszem meglepődnél, hogy mennyire kreatív tudok lenni.

- Próbáljuk ki - mondta.

- Nem. Csak várj, és majd meglátod.

- Rendben - válaszolt rosszindulatúan.

Pár percig csendben voltunk, majd Rose bekapcsolta a rádiót. Meglepődtem, amikor állomást választott.

On a dark desert highway, cool wind in my hair
Warm smell of colitas, rising up through the air

- Szereted az Eaglest? - kérdeztem meglepetten, ahogy a hangszórókból üvöltött a Hotel California.

- Persze! - Rose sértődöttnek hangzott - Mindenkinek szeretnie kellene őket.

There she stood in the doorway;
I heard the mission bell
And I was thinking to myself,
"This could be Heaven or this could be Hell"

Bólogattam.

- Miért vagy olyan meglepett? - kérdezte.

- Nemtudom. A legtöbb lány nem szereti azt a fajta zenét, amit hallgatok. Csak kellemes meglepetés volt, ennyi.

- Nos, én nem vagyok olyan, mint a többi lány - mondta.

- Azt hiszem tényleg nem -válaszoltam, és ránéztem.

Rose rám mosolygott, én pedig visszamosolyogtam rá, mielőtt újra az útra figyeltem volna. Majd mindketten énekelni kezdtünk.

Welcome to the Hotel California
Such a lovely place (Such a lovely place)
Such a lovely face
Plenty of room at the Hotel California
Any time of year (Any time of year)
You can find it here

- Ezt nem gondolod komolyan, ugye? - kérdezte Rose, amikor megérkeztünk az úti célhoz, és leparkoltunk.

- De igen - válaszoltam, és leállítottam a kocsit - Voltál már itt?

- Igen. Amikor kábé harmadikos voltam.

- Akkor inkább izgatottnak kellene lenned. Jó móka lesz.

- Igen, a kisgyerekeknek.

- Na ebben, kisasszony, nincs igazad.

Rose bizonytalanul nézett fel az előttünk elterülő kastélyra.

- Hey - fogtam meg a kezét - Velem ragadtál az est további részére, akár tetszik, akár nem. Szóval lazulj el, és szórakozzunk egy kicsit.

Rose csöndben ránézett az összekulcsolt kezünkre. Egy pillanatig azt hittem, hogy nemet mond, vagy még rosszabb, ordibálni kezd. De aztán sóhajtott egyet, és rám mosolygott. Kis mosoly volt ugyan, de kezdetnek megfelel.

- Rendben - mondta.

És kiszálltunk a kocsiból.

Nem saját történet, én csak fordítom! / This is not my story, I just translate it!

Eredeti író / Original writer: https://www.wattpad.com/user/Fallzswimmer