Vérfarkas élet.

22 rész

Édes hétfő reggelek. Nem sokat gondolkodtam azon, hogy mit vegyek fel, így csak egy fehér térdig érő ruhát vettem fel, és egy kevésbbé magas magassarkú cipőt, bepakoltam mindent amit kell, egy fekete táskába,és kimentem Adamhez.

-Na akkor mehetünk?-kérdezte mosolyogva,csak bólintottam, beültünk a kocsiba.
-De nehogy rajta kapjanak tanárúr - kacsintottam rá,mikor odaértünk az egyetemhez.

Csak nevettünk egyet,aztán mindketten elindultunk, az osztályban hát mielőtt bementem volna káosz, mikor beléptem csend.

-Nem vetted fel a telefont,nem jöttél sehova,nem tudunk rólad semmit.-hát úgy látszik Shon formában van.
-Tudod nem az a fajta vagyok akit ha megszólítasz  lefekszik veled.-néztem Hannára.
-Jaaaj hagyunk már,te kis csitri-ohó Hanna ideges lett.
-Már megse haragudj,de téged ki kérdezet? -tettem fel neki a kérdést.
-Hogy nézel már ki?
-Mondod te egy kiló vakolattal a fejeden,hát felhasználtad a város két évi sminkkészletét.-a többiek szokás szerint élvezik ha veszekszünk.
-Ja persze,te meg úgy jársz iskolába mint az elnök lánya.
-De legalább nem úgy,mint egy utolsó ribanc.-szivatás felső fokon.
-Argh!Elegem van belőled te szemét ribanc!!!-a többiek csak kiröhögték.

-Khm!- itt egy Adam tanárúr.- Már megint mi a probléma?
-Az,hogy ez a kis ribanc megkeseríti az életem!Esetleg nem tud a tanárúr valamit csinálni, hogy megfelelő legyen a környezetem?-na itt muszáj volt elröhögnöm magam,de a többiek is viccesnek találták.
-Tanárúr. Most komolyan tessék csinálni már valamit,ezt nem hiszem el!-dramatizáltam, mire egyre hangosabb nevetés lett.
-Utálllak te kis senki házi!!- ezzel fogta magát és elkezdett felém tipegni és adott egy kis taslit -már nem nevetett senki.

Adam látta ahogy ökölbe szorítom a kezem,és valamire készülök.
-Zara kérlek ne csináld...-kért, de nem fogom hagyni, hogy Hanna azt higgye ő itt a főnök,így egy akkorát bevertem neki a jobb öklömmel, hogy szegény hátra esett a padon keresztül. Nos akkor hogy is van ez?

-Jó elég volt!Hanna most itt marad, és nem érdekelnek a hülyesegeid. Zara te pedig most velem jösz!-ezzel karon fogott és kivezetett az osztályból, és bevitt könyvtárba.
-Nem tehetek róla!-kezdtem máris védekezni.
-Figyelj megmondtam,hogy ne,erre te mit csinálsz?Csak azért is beütöl neki.
-Csak azt ne mondd, hogy téged nem idegesít.
-Dehogynem.Figyelj elhiszem,hogy te vagy a főnök, te vagy boss, de kérlek most a tanárod,vagyok próbáld azt tenni,amit mondok,ha hazamegyünk parancsolgathatsz,azt csinálok amit akarsz,de kérlek amíg itt vagyunk tegyél úgy mintha valamennyire.....
-Jó.Oké.Értem.De azért jó ütés volt nem?-néztem rá aranyosan.
-Ja persze igen, én is megütöttem volna,tudodd de az diák bántalmazás.
-Tudtam.-na közben ránk csengettek,én meg visszamentem.

-Remélem jól leszidott a tanárúr te kis ribanc.- most,lett elegem úgy igazán.
-Anyukádat ribancozd itt le még egyszer.-kapta is a balhorgot,de egy olyat,hogy orrvérzés meg egyebek.
-Na a kis rosszlány,tettszik ez a stílus.-Shon ezt mindjárt gondoltam.

-Zara a jó ég áldjon meg mostmár!-kiabált rám Adam,odarohant hozzám, szorított egyet a csuklómon.-Mi a francot pofáztam neked az előbb?
-Tudod jól,hogy nem szeretem amikor sértegetnek.-néztem rá szúrósan.
-Több tiszteletet-emlékeztett, hogy azért ne tegezzem már a többiek előtt.
-Elnézést-morogtam,ő csak megrázta a fejét,elengedte a csuklóm és elment.

-Csak tudnám,hogy ti fiúk miért, mindig a csuklóhoz nyúltok.-ugye Shon is azt fogta meg először.
-Figyelj fognák én mást is,csak valaki nagyon harcias.-mocskos állat.

Miután vége volt minden órának, hazaindultam.Adam már otthon volt.

-Tudnál egy kicsit viselkedni?Elhiszem, hogy egy idegesítő személy, de kérlek.
-Adam-mentem oda hozzá.- tudod, hogy most különösen allergiás vagyok az ilyen típusú lányokra, főleg Tay miatt.
Ne nagyon próbálj te nevelni engem.
-Figyelj játszunk...
-Mivan?-ezt most így hogy?
-Jól hallottad.Póker.Ha nyersz, azt csinálsz amit akarsz, mindegy a helyszín,viszont ha én nyerek, akkor az egyetemen muszáj azt csinálj amit mondok,és jár valami a mai miatt, meg ha az emlékezetem nem csal, akkor a repülőn is szemtelen voltál.

-Ööö...na egy pillanatra,tehát ha nyerek akkor az lesz amit akarok, viszont ha nem, akkor csak az egyetemen kell rád hallgassak, és ki kell engeszteljelek pár dologért?-ha jól értettem.
-Pontosan.-akkor nyerenem kell.
-Benne vagyok.

Előszedte a pókert,fogalmam sincs honnan van neki ilyenje.

-Amúgy ezt Vegasból csórtad?-kérdeztem miután mindent elkészített.
-Nem éppen csortam,hanem kaptam a volt főnökömtől.

Hosszas játszmát követően 2-2 lett az eredmény játszottunk egy utolsót,és kikaptam 3-2re...royalfösh:))

-Mit ne mondjak szép,játszma volt azért,csak látod,mégis én nyertem.
-Oké.Akkor Tanárúr ezentúl úgy lesz ahogy óhajtja.Nos akkor mit kér?-tettem fel neki a nagy kérdést.
-Kettő darab csókot,de amúgy tudom, hogy te is akarod.

Rendben ha csók, hát legyen csók.
Amúgy igaza volt,mihint éreztem az ajkát,elfelejtettem mindent.Egy csók még egy,aztán még egy Adam sem bír magával:)) Hiányzott az,hogy valakit csókoljak,hogy valaki hozzám érjen.
Fogalmam sincs mi a szart csinál Tay, lehet,hogy a munkatársával enyeleg.
Ez is épp olyan ha úgy vesszük Adam is a munkatársam,vagyis főnököm.

-Amúgy biztos észre vetted,de nem nagyon tudtam,magam visszafogni a teremben, ez a ruha valami fantasztikus,ezen a szép barna bőrödön.-bókolt két csók között.
-Tanárúr magán meg elég izgató az öltöny és a nyakkendő...-mosolyogtam rá,kicsit másképp.
-Tudtam, hogy előbb utóbb szóvá teszed.-ejtett el egy mosolyt.

Nagyon lassan elkezdtem kiszedni a nyakából a nyakkendőt,és gomboltam kifelé a szép ingét, ő pedig lassan felemelt és bevitt az ő szobájába, elkezdte kifelé cipzárazni a ruhám.
Nos, szerintem ti is ki tudjátok találni mi történhetett:)

-Melyik vadbarom keres már?-mondtam kicsit még zilálva, mert csörgött a telefonom, én meg elfáradtam ugye a tanárúr (ágy)torna órája után....egyre jobb a humorom.
-Tay.Felveszem.-ez érdekes lesz-Helló mi a baj?Zara ja hát ő most elment vásárolni, a telefonja meg a töltön volt.-az tud hazudni hallod.-Mi az hogy miért nem mentem vele? Ne csináld csak el tud menni egyedül venni magának pár ruhadarabot meg fehérneműt. Veled miújság? Aha persze vágom be vagy havazva a munkával. Oké vettem majd akkor látogasd meg ezt a lányt itt ha ráérsz.

-Mit akart Tay?-kérdeztem miután le tették.
-Szokásos csak érdeklődött, most képzelheted mennyi dolga lehet.
-Ja el tudom képzelni,de miért akar meglátogatni, és miért kapta fel a vizet azon, hogy nem jössz velem "vásárolni" ?- érdeklődtem tovább.
-Ja,hát gondolta, hogy karácsonykor elugranak Loganékkel.Amúgy meg ezt én se tudom,elvileg aggódik vagy mi.
-Na,micsoda hírek, mondjuk bátyusnak örülnék, a csajszival meg jó lenne megismerkedni, Tayt meg elviselem, de azt a másikat nem.

Adam nem nagyon erőltette meg magát,csak adott egy csókot,valahogy
most Adamhez sem volt energiám.

-Most megyek zuhanyzom, és utána sétálok, egyet, meg eszek valamit, semmit nem ettem.
-De rendelhetünk valamit.-milyen kedves.
-De nem, én szeretnék most egyet sétálni.Szükségem van arra,hogy most egy kicsit egyedül legyek.

Bolíntott, én pedig elindultam, hogy rendbe szedjem magam. Miután megvoltam mindennel, és fel is vettem azt a ruhát amit gondoltam, vagyis egy szakított rövid farmert, és egy fekete háromnegyedes ujjú pólót, amin egy Troublemaker felirat volt.

Hosszas sétálgatás után, megpilantottam Shont és a bandáját.

-Ohó cica! Meghiszem, hogy troublemaker de még milyen minden héten csinálsz valami balhét.
-Shon, nem hiszem, hogy becézgetned kellenne, nem vagyunk olyan viszonyban.-oltottam le egyből.
-Tényleg,akkor ezt most miért hagyod?-hajolt közelebb,csak nekem jók a reflexeim,és mielőtt csinált volna valamit repült felé a tasli.
-Mondtam hogy nem vagyunk olyan viszonyban,hogy bármit is tegyél.
-Na akkor te most szépen velem jösz, és majd meglátod,hogy itt az van amit én mondok,és nem az amit te akarsz.

Ekkor pedig egy akkorát kaptam,hogy már nem is láttam szinte,így hagytam
magam Shon pedig karon is ragadott.
És mentünk,fogalmam sincs hova.

Na akkor ez lenne az új rész. Remélem tetszett, ha igen akkor ezt jelezd. Peace&Love