25. Fejezet

1.2K 132 23
                                    

"Mikor Zack meglátott kifújta a levegőt és rám segítség kérően rám nézett."

- Lányok! Bemutatom a barátnőmet, Roset.- jött oda hozzám, és átkarolta a derekam.

- Sziasztok.- köszöntem félénken

- Ez a csaj a barátnőd?- nézett rám undorodva az egyik szőke.- Undorító. Tök ronda a haja. Újra festeni luxus?

Felháborodottan néztem rá, és már ugrottam is volna negtépni, de Zack nem hagyott. Tudom, hogy lenőtt a hajam és tudom, hogy elkéne menni fodrászhoz. De egyszerűen nincs időm rá.

- El lehet menni lányok. Most!- szólt rájuk mérgesen. A három nőszemély fülüket, farkukat behúzva mentek ki a szobából.- Ne vedd magadra. Hülye picsák.

- De igazuk van.- húztam el a számat. Majd hirtelen felcsillant a szemem.

- Te jó isten. Ez nem jelent jót.- nézett aggódva a bent maradt csajra és a srácra.

- Kék lesz a hajam! És neked is rakunk bele megírókat. Tök....

- Azt már nem! Felejtsd el. Így is nehezen szoktam meg ezt a színt.- vágott közbe

- Akkor marad a narancs.- sóhajtottam. Aztán mintha mi sem történt volna odafordultam a vendégekhez.- Sziasztok. Rose White vagyok.- intettem feléjük mosolygva.

- Helo. Én Jason vagyok. Zack legjobb barátja. Ő pedig a barátnőm, Francesca.- húzta mosolyogva magához a lányt. Aranyosak.

- Örülök a találkozásnak.

Olyan húsz percet voltak velünk, aztán mentek haza.
Zacket is kiengedték saját felelősségre.
A kórház előtt a motorja felé vezetett.

- Nem nem nem nem nem!!!! Felejtsd el! Föl nem szállok arra az izére.- tiltakoztam

- Hékás. Dollyt nem ér cikizni. Ő az én életem.- durcizott be és a motorjához sétált.- Ne félj drágám, nem hagyon, hogy így beszéljenek rólad.- simogatta meg a tankot.

- Ez kész. A barátom a motorjához beszél. Ennél jobb se lehetne már.- beszéltem magamban.

- Mi a baj kicsim? A hangok nem hagynak nyugodni, vagy kihez beszélsz?- nézett rám vigyorogva és egy bukósisakot nyújtott felém.- Ülj fel, vagy én raklak fel. Tiéd a döntés.

- Utállak. Inkább sétálok. Nem akarok még egy balesetet.- fontam keresztbe a kezem a mellkasom előtt.

- Akkor sétálhatsz egy ideig.- vonta meg a vállát és felült a mocira.- Nemár baby. Messze van ahova vinni akarlak.

- Nem!- húztam fel az orrom

- Rosie. Vigyázok rád. Te is tudod. Majd nem megyünk olyan gyorsan, rendben?

- Ahhj. Szemét vagy.- hisztiztem és felvettem a sisakot.

- De te szereted a szemetet. Na pattanj fel.- ütögette meg a motor hátulját.

Na, na na????
Hogy tetszik?
Nekem kivételesen tetszik. :)
Írjatok véleményt. <3
Puszi: SziL.

ÁlomvilágDonde viven las historias. Descúbrelo ahora