Álomvilág

35. Fejezet

*Luna szemszöge*

Már négyet kinyírtam. Nagyon fáradt vagyok. Nem szoktam ehhez hozzá. A végtagjaim mintha ólomból lettek volna. A lábam elzsibbadt és a hajam egyfolytában az arcomba hullott ezzel eltakarva a szemem előtt történő dolgokat.
Döbögéseket és madár hangot hallottam.
Odakaptam a fejem és Rose-t láttam állat formában. Felettünk Lara repkedett a csapatával. Megkönnyebbülés suhant át rajtam és újult erővel csaptam le az egyik áldozatra. Síkítást hallottam. A hang irányába fordultam és Rose-t láttam, már emberi formájában futni az összesett Zack-hez. Összeszorult a mellkasom ahogy megéreztem hogy az alfám elvesztette az emlékezetét. Rose próbálta felnyalábolni Zack nehéz testét. Már majdnem elindultam segíteni, mikor egy srác kivette a kezei közé és bevitte a barlangba.
Az egyik Zúlák kihasználta a figyelmetlenségemet és leszúrt. Az oldalamra szorítottam a kezemet és egy fájdalmas nyögés szaladt ki a számon. Elkezdett homályosodni a látásom és a következő pillanatban már a fejem koppant a földön.

*Zack szemszögéből*

Sam és Harry hozta be az ájult Lunát. Rose rám parancsolt, hogy húzódjak arrébb. A két srác óvatosan letették az ágyra és kitámasztották a fejét.

- Kösz srácot.- fogtam mind a kettővel kezet

- Örülünk, hogy élsz még haver.- csapott a tenyerembe Harry.

- Én is.- nevettem, de azonnal meg is bántam, mert belenyilallt az oldalamba. Oda kaptam a kezem és a bajszom alatt szitkozódtam.

- Óvatosan menőkém. Nem szeretnélek megint összekaparni a földről.- vetette oda Rose, miközben hozott egy pohár vizet.

- Kösz bébi.- kacsintottam rá. A háttérben még láttam, hogy a két szentfazék ki somfordált a barlangból.

- Nem vagyok bébi. Utálom ha így neveznek. Mintha elfelejtetted volna, hogy mi az igazi nevem, de nem akarsz beégni.- puffogott és leült mellém.

- Bocsánat, kedves Rose.- pislogtam rá kutya szemekkel

- Jajj te majom.- kinyúlt az arcom felé és kisöpörte a homlokomból a hajamat. Megfogtam és belecsókoltam a tenyerébe.

* Rose szemszöge *

Hihetetlen aranyos volt. Borzalmasan belehabarodtam ebbe a srácba. Belecsókolt a tenyerembe, amit utána az arcára tett. Lehunyta a szemét és beledőlt a kezembe. Cirógattam, simogattam. Azt hiszem ez volt a legromantikusabb dolog kettőnk között.
Hálát adok az Istennek, hogy épp ott volt és megmentett a Zúláktól, hogy utána befogadott és hagyta magát szeretni.

- Szeretlek- suttogtam

Zack kinyitotta a szemét, amiből melegség, szeretet áradt. Lágyan megfogta a derekam s fel le simogatta az oldalam. Megszorította és a másik kezével is odanyúlt. Megfogta a csípőm és maga felé kezdett húzni.

- Bújj ide kicsim- suttogta ő is.

A fejemet a nyak hajlatába temettem és még közelebb fészkelődtem hozzá, ha ez lehetséges volt. Egy csókot hintett a homlokomra, de a száját még ott tartotta pár pillanatig.

- Én is szeretlek.- motyogta

Óvatosan átfogtam a derekát és egymást átkarolva nyomott el az álom.

Sajnálom srácok. 😖
Megpróbálok mostanában több részt hozni.