Skarlátvörös ébredés

16. rész: A "Majdnem" után

,,.... Will léptei egyre halkabbak lettek és már csak a bejárati ajtót hallottam. Mit érzek én valójában? Miért tette ezt Will?
Ahogy kiment megfordultam és csak a földre csúsztam. Lábamat felhúztam és a hajamba túrtam. Mi történik velünk?..."

+++++++++

Will szemszöge :
Nem is tudom, hogy mit képzeltem. Majdnem megcsókoltam Ally-t.
Ahogy kimentem a teraszra beletúrtam a hajamba. Mit gondoltam én? Ally-nek épp, hogy távol kéne maradnia tőlem, nem a közelben! Ally-nek nincs szüksége egy olyanra mint én! Egy időzített bomba vagyok! Az Oni túl közel van ahhoz, hogy felébredjen.
Amikor nem nézett Ally rám azt hittem, hogy ott menten megőrülök. Tudni akartam a reakcióját, látni szemeit, de ő nem fordult vissza. Csak a pultnak dőlt.
Akármennyire elhatározom magam, hogy nem engedem magamhoz közel mindig megszegem a magamnak tett ígéretemet.
Ahogy kint álltam a hideg, őszi levegőben csak néztem az erdőt és próbáltam lenyugtatni zakatoló szívemet mielőtt visszamegyek. Még soha nem éreztem így egy lány iránt sem. Voltak lányok, de nem ilyenek. Olyan mintha valami vonzana Ally-hez, csak nem tudom mi. Amikor vele vagyok nem érzem, hogy az Oni életre akar kelni vagy, hogy viaskodnom kell e magammal. Akkor minden nyugodt és békés. Egyedül Ally-re tudok csak gondolni, amitől megőrülök. Will higgadj le!!! Nyugodj meg haver! Mit csinálunk mi holnap? Mi lesz holnap?

Valamikor visszamentem a házba. Délben jöttek a fiúk ebédelni, aztán mentek vissza az ereklyéhez, ami még a kezünkben volt. Én nem mentem be velük enni. Kicsit furcsálták is, de én úgy éreztem, hogy nem tudnék nyugton ülni és enni. Max megkérdezte tőlem, hogy történt e valami köztem és Ally között, azt válaszoltam, hogy nem. Persze az arcáról letudtam következtetni, hogy nem hisz nekem. Még beszélgettem a fiúkkal, de mikor már kezdett sötétedni elköszöntek és mentek is az erdőbe.
Mikor bementem nem volt senki sem a konyhában vagy máshol. Mindenki a szobájában volt, köztük Ally is.
Legszivesebben felrohantam volna a szobájába, de tűrtöztettem magam és a nappaliba mentem. Ahogy a kanapéhoz mentem, megláttam a dohányzó asztalon lévő leveses tálat. Tudtam, hogy Ally rakta ki nekem. Ally-re gondolva megint kezdtem begolyózni. Most biztos nem akar látni. Mit is gondoltam én? Will Black megkapna egy olyan lányt, mint Ally-t?
Szép kis álom.

Nem tudtam aludni, csak fordolódtam a kanapén. Akárhányszor elakartam aludni mindig Ally jött a gondolatimba. Rajta kattogott az agyam egész éjjel, de aztán valamikor sikerült elaludnom forgolódásom közepette.

Ally szemszöge :

Miután Will kiment és én felkeltem a földről elhatároztam, hogy először is befejezem a kaját és utána foglalkozok a gondolataimmal. Fura volt egyedül a konyhában. Még mindig éreztem Will karját a derekamon és a nyakamon. Erős karjai úgy szorítottak magához, mintha soha nem akarna elengedni. Szemeiben vágyat láttam. Nem akartam ezen gondolkozni így inkább vissza fordultam a tűzhelyhez.

Délre a fiúk is megjöttek. Will nem jött be azóta se. Mikor megterítettem az ebédlőben, és szedtem mind az 5 tálba a gőzölgő levesből, leraktam a fiúk helyére. Én nem voltam éhes ezért szedtem csak 5 tányérba. Fájt, hogy Will-el így viselkedtem, de nem tudtam, hogy mit csináljak. Eddig még nem volt senkim aki valaha is így nézett volna rám vagy ért volna hozzám. Will érintésétől pillangók gyűltek a gyomromba és ki akartak törni, most pedig már a gondolatra is, hogy majdnem megcsókolt. Most mit tegyek? Ally nem lehetsz ilyen nyuszi! Nagy lány vagy, légy felnőtt! Oktattam ki saját magamat.

Max és Dave többször is kérdezték, hogy történt e valami köztem és Will között, de mindig csak annyit mondtam, hogy semmi. Amíg a fiúk ettek én addig elmosogattam. Amíg mosogattam végig Will-re gondoltam. Aztán rájöttem, hogy ez nem mehet így tovább. Valamivel le kell kötnöm az agyam különben teljesen megbolondulok.
Holnap iskolába kell mennem. Legalább lesz ami leköt. A fiúk agyonra dicsérték a levest, pedig nem nagy dolog volt. Megköszönték aztán már mentek is kifele. Remélem minden rendben lesz velük.
Miután végeztem a mosgatással szedtem Will-nek egy tálba és a nappaliba vittem. Előbb vagy utóbb, de be kell jönni. Akartam valami üzenetet hagyni neki, de aztán úgy döntöttem hogy inkább nem. Mégis mit írhatnék rá? Szia Will. Remélem, hogy ízleni fog és bocs, hogy nem szóltam semmit a "majdnem csókunk" miatt.
Igen. Finoman szólva is hülyeség, ezért csak leraktam az asztalra és felmentem a szobámba. Már mindent összepakoltam holnapra, ezért inkább valamivel lefoglaltam magam, folytattam a könyvek olvasását és a földön ülve próbáltam újra és újra az igéket. Legalább ez eltereli a gondolataimat.