0BL!V!0N ~M.R~ /Befejezett/

82.fejezet

Megálltunk a ház előtt,kipattantam a kocsiból és kinyitottam a kaput.

A lépcsőn felrohantam,kinyitottam az ajtót.

- Mi van veled? - kérdezi Zoë.

- 1 hét.

- Mi 1 hét? - mondja a lány.

- 1 hét múlva elmegy Svájcba ahol meggyógyítják.Meg fog gyógyulni. - mosolyog Mike.

- Úristen! - ölel meg Zoë.

- Ünnepeljünk! - tanácsolja Bella.

- Jó ötlet!Sütögetés a kertben? - kérdi Jake.

- Hozom a húst a hűtőből. - indultam a konyhába.

- Hagyd,majd mi intézzük.Addig pakolj ki. - teszi vállamra a kezét Nick.

- Oké.Fent leszek. - kaptam a hátamra a táskát végül megindultam a lépcsőn.Belépek a szobába,ledobom a táskát a földre,majd térdre rogyok.

Nevettem,majd a nevetésem átment zokogásba.Shawn mellettem ül és engem nézz.

- Jajj Shawn!Örülök hogy te még itt vagy nekem! - öleltem magamhoz.Egyik mancsát a vállamra rakta.Megtöröltem a szemeimet és Shawn előtt ültem.

- Minden rendben lesz.Én nem fogok elmenni,megígérem. - simogatom meg a fejét.

- Hope!Gyere,a többiek rád várnak. - nyit be Mike.

- Mindjárt megyek. - mosolygok rá.

- Oké,lent várlak. - csukja be az ajtót.Bementem a fürdőbe,megmostam az arcom majd a tükörbe néztem.

A jobb szemem lila volt,szinte már fekete.Raktam rá egy kis alapozót hogy elfedjem a szemem.Leraktam az alapozót mikor megpillantottam mellette a pengét.

Megfogtam a kezembe és elkezdtem nézni.Mégy egy ideig a tárgyra meredtem.Gondolkoztam.Átfutott az agyamon minden.

Elveszítettem aput,de,tovább tudtam lépni.

Elveszítettem anyut,de,tovább tudtam lépni.

Elveszítettem Willem-et,de,jó úton vagyok hogy továbblépjek.

Elveszítettem a Szerelmem.Rajta nem tudok olyan könnyen túl lépni.

A szívem összeszorul,küzdök a sírás ellen.A gyűrűre nézek amit a fiókban találtam.Mosolyogtam,lecsordult az arcomon egy könnycsepp,itt megkérdeztem magamtól:

Tényleg újra megakarom tenni?

Ekkor eszembe jutott amit mondott az irodalom tanár:

A legnagyobb vihar után kisüt a nap.

A legrosszabb dolgok után jönnek a legjobb dolgok az életben.

A pengét néztem a kezemben,majd a hegeimet.Újra a pengét majd a kezemet,és ez így ment minden percben.

Aztán megtettem.

Tettem egy lépést a gyógyulás felé.

Megfogtam a pengét.....

Végül.......

Bedobtam a kukába.