15.fejezet

3.4K 179 4
                                    

Reggel az ébresztőmre ébredtem.Megcsináltam a kajákat majd mentem a fiúkat kelteni.Bella keltette Nick-et én meg a többieket.Manu-hoz mentem be utoljára.Még most is félek.

De mitől?

Már százszor voltam a szobájában,nem félhetek ilyentől.Halkan bementem a szobába majd leültem az ágyra.Manu még nyugodtam szuszogott.

- Manu ébredj! - keltettem de semmi.Mint mindig.

- Manu! - keltettem továbbra is.

- Ha nem kelsz fel nem kaphatsz meg!- súgtam a fülébe erre kipattantak a szemei és behúzott az ágyába.

- Tényleg? - nézz rám.

- Igen úgyhogy mássz ki az ágyból és menj öltözni. - mondtam.

- Maradjunk még egy kicsit. - könyörgött.

- Jó de csak egy kicsit. - mondtam.Tíz perc múlva a fiúkkal sikeresen kihúztuk az ágyból Manu-t.Visszamentem a szobámba és elkezdtem öltözni.

Lementem a lépcsőn majd a táskámba bepakoltam a kajámat.Kimentem az ajtón majd bezártam a kaput.Beültem a kocsiba és elindultunk a suli felé.Izgultam.

Hogy miért?

Ma van az első napja annak hogy eljátsszuk a szerelmespárt.Remegek.Érzem hogy remegek.Manu megfogta a kezem majd megszorította.

- Ne aggódj!Minden rendben lesz. - súgta a fülembe.Bólintottam majd vettem egy mély levegőt.Nem tudom mikor volt utoljára pánikrohamom.De még most sem lehet tudni hogy mi okozza/okozta a pánikrohamomat.Pár perc múlva megállt az autó.Manu kinyitotta az ajtót majd kisegített az autóból.Minden szem rám szegeződött.Manu összekulcsolta a kezünket majd így mentünk be a suliba.

- Mindenki minket nézz. - suttogtam.

- Szerinted miért?Minden lány meg akar engem szerezni de végül te nyertél. - mondta.

- Nézd meg.Irigyelnek.Látszik hogy féltékenyek rád. - súgja.

- Nem csodálkozom. - mondtam.

- Elkísérlek a szekrényedhez. - mondta Manu.Pakolok a szekrényembe mikor Manu átöleli a derekamat.

- Hozzam valamelyik cuccodat? - kérdezi közben a nyakamba puszil.

- Nem kell. - mondtam és becsuktam a szekrényemet.Manu kikapta a kezemből a könyveimet és elkezdte hozni magával,de a kezemet továbbra se engedte el.Jessica felénk jött.

- Hope!Látom máris lecsaptál Manu-ra.Szörnyen szánalmas vagy. - nyávogja.

- Igazság szerint én csaptam le rá. - védett meg Manu.

- Azt hittem ennél okosabb vagy te Manu.Őt választani helyettem. - játszotta a picsát mint mindig.Nem mondtunk semmit.Csak álltunk miközben Manu megszorította a kezem.

- Hát akkor sokáig. - vette elő a kamu mosolyát Jessica majd elment.

- Tuti szét akar minket választani. - mondtam.

- Ne aggódj,nem fogom hagyni. - puszilta meg az arcomat.

- És mi van ha sikerül neki? - nézek rá.

- Ne is gondolj erre.Inkább menjünk órára. - mondja Manu majd elmentünk a termünk felé.Beléptünk a terembe és mindenki felénk nézett.Leültünk a szokásos helyünkre így én Bella mellé ültem,Manu pedig Jake mellé.

Jegyzeteltem mikor egy papír galacsin a füzetemre repült.Hátranéztem.James rám nézett majd elmosolyodott.Ő volt az.Kinyitottam a papírt és elolvastam:

Látom már nem vagy szabad.Kár pedig velem jobban járnál.De akkor sokáig.

- J

Sokáig.

Ez a szó járt a fejemben.

Vajon meddig fog tartani ez az egész?

Meddig fogom ezt bírni?

Kicsöngettek én pedig a szekrényemhez mentem.

- Hol hagytad a herceged? - kérdezi Eddie.

- Biztos a teremben van a barátaival.Na mesélj.Eddig milyen itt lenni? - feleltem.

- Jó.Van néhány barátom.Bár a te társaságod jobb mint az övék. - mosolyog.

- Ezt jó hallani. - nevettünk.

- Már hiányzott az ilyen beszélgetések. - mondta Eddie.

- Igen. - válaszoltam.

- Hey Eddie, a többiek rád várnak. - kiáltja Josh.

- Látod nélkülem nem kezdik el. - mondta.

- Hát tényleg nem. - vágtam rá.

- Josh-nál lesz egy buli és mindenki ott lesz.Gyere el.Rád fér a lazulás. - tanácsolta Ed.

- Igaz.Még átgondolom aztán majd meglátjuk. - válaszoltam.

- Oké.Akkor majd pénteken. - köszönt el Eddie.

- Akkor majd pénteken. - sóhajtottam.

- Mi lesz pénteken? - kérdezi Bella.

- Lesz egy buli Josh-nál és Eddie elhívott. - mondtam.

- Akkor pénteken megyünk bulizni. - ujjongott Bella.

- Mi ez a jókedv? - jön ide Nick.

- Pénteken lesz egy buli Josh-nál. - feleli Bella.

- Király akkor megyünk. - vágta rá Nick.

- Akkor ez megvan beszélve ugye hercegnő? - ölel át Manu.

- Igen. - mondtam.Éppen ebédelünk a suliban mikor Josh idejön.

- Hello srácok!Pénteken lesz buli remélem ott lesztek! - ült le hozzánk.

- Ott leszünk! - vágtam rá.

- Te is jössz? - nevet Josh.

- Még szép.Ki nem hagynám. - mondtam.

- Hope nem te voltál az a lány aki a állandóan hosszú cuccokba járt és szemüveges volt? - nézz rám Josh.Ezek szerint nem is voltam annyira láthatatlan.

- Tudod változnak az idők és az emberek,akárcsak én.Megváltoztam és most itt tartok.Boldog vagyok és szabad.Nincsenek korlátjaim.Azt csinálok amit akarok. - védtem meg magam.

- Szívesen látunk a bulin Hope. - mondta Josh és azzal el is ment.Mike,Jake,Nick és Manu csodálkozva nézett.

- Igen én voltam az a szerencsétlen lány.Manu veled még beszélgettem is.Igaz pár perc volt az is de biztos emlékszel rá. - magyaráztam.

- Hol volt? - kérdezi.

- A tesi szertárban,éppen akkor vitted be a kosárlabdákat a szertárba mikor én ott voltam. - válaszoltam.

- Te voltál az? - kerekedtek el a szemei.

- Igen én.Tudom hihetetlen és most azt gondoljátok hogy ez nem is igaz.Igen tudom még mindig az a csúnya lány vagyok . - hajtottam le a fejem.

- Ne mondj ilyet.Te egy gyönyörű lány vagy Hope.És az is maradsz. - fogta a kezei közé az arcom.

Gyönyörű zöld szemei ámulatba ejtőek,akárcsak a csókolni való szája.

Kezdem elveszíteni a fejem mikor vele vagyok.

Sziasztok!

Itt van a rész amit mára ígértem mert holnap megyek a gólyatáborba!
Élvezzétek ki a nyár utolsó napjait!
Legyetek jók!😙

- Thissy

0BL!V!0N  ~M.R~ /Befejezett/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora