24.fejezet

2.6K 166 3
                                    

Reggel arra keltem hogy Shawn az arcomat nyalogatja.

- Szia! - emeltem fel a kicsi Shawn-t.Shawn megnyalta az orromat majd leraktam a földre.Bementem a fürdőbe Shawn pedig követett.Felöltöztem.

- Shawn sajnálom de nem jöhetsz velem.Most itt kell maradnod,de megígérem hogy amint hazaértem foglalkozok veled. - simogattam meg a kis fejét.

- Indulhatunk? - nyit be Jake.

- Igen. - kaptam fel a táskámat.Intettem egyet a kutyámnak majd lementem a lépcsőn.Kisétáltam az ajtón majd beültem a kocsiba.

- És ki lesz a bébicsőszöm? - kérdeztem ironikusan.

- Én. - feleli Bella.

- Oké. - sóhajtottam.Megálltunk a suli előtt.Kiszálltam a kocsiból majd bementem a suli kapuján.A szekrényemhez mentem és elkezdtem pakolni.

- Hol van a herceged? - kérdezi Jessica.

- Elutazott a szüleihez,ahogy mindig is szokta. - feleli Jake.

- Értem és téged meg itt hagyott.Jaj de kár,nem tud senki se megvédeni. - nyávogja Jessica csatlósa Ashley.

- Megtudom védeni magam.Nem kell mindig az ő segítsége. - feleltem magabiztosan.Ha eddig bírtam akkor most is fogom.

- Hope gyere menjünk órára. - szólal meg Jake.

- Rendben. - mondtam és elindultunk.

- Látom hogy nincs itt Manu így más karjaiba rohansz te szajha. - mondta utánam Jessica.Megtorpantam.

- Jessica,rossz lányba kötöttél bele. - szólal meg Jake mögöttem.

- Mit mondtál? - fordultam meg.

- Azt hogy szajha. - kiáltja erre mindenki idenézett.Odasétáltam és a szemébe néztem.

- Bocs de nem én feküdtem le a focicsapattal. - vágtam vissza erre mindenki húúú-zott egyet.Nyávogott egyet Jessica majd elsétált.Mindenki rám nézett majd elkezdtek tapsolni és ujjongani.

- Hope te nem vagy normális. - ölel meg Nick.

- El se hiszem hogy ezt mondtad Jess-nek. - mondja Mike.

- Megleptél minket. - szólal meg Bella.

- Jól van menjünk órára még mielőtt a matektanár kinyír minket.De tényleg Mrs.Harris ki fog minket csinálni a matekkal. - mondtam majd elindultunk a termek felé.Az órák hamar lezajlottak éppen ebédidő volt.Éppen a többieket keresem a szemem-el mikor egy pom-pom lány idejön hozzám.

- Szia a nevem Chloe és szeretnénk ha hozzánk ülnél,láttuk hogy szembeszálltál Jessie-vel.Eddig senki se merte megcsinálni azt,amit te. - mondta boldogan.

- Bocsi Chloe de éppen Josh asztalához megyek.De holnap odaülök a srácokkal. - mondtam.

- Oké.Akkor holnap. - mosolygott tovább majd visszament az asztalához.Odamentem Josh-hoz ahol a többiek ülnek.

- Hope,láttuk a kis jeleneted közted és Jessie között.Elképesztő volt!Most igazán megleptél. - mosolyog.

- Igen,mindenkinek újdonság volt. - ültem le.Beszélgettünk a többekkel párszor röhögtünk.Kimentem a suliból és vártam a többiekre mikor látom hogy James felém jön.Csak ezt ne!

- Hope!

- James,menj el kérlek! - tartottam fel a kezem.

- Bocsánatot szeretnék kérni. - tett egy lépést felém.

- Csak ne gyere közelebb kérlek. - tettem egy lépést hátra.

- Hope mi történt? - rohan le a lépcsőn és áll elém Jake.

- Csak bocsánatot szeretnék kérni Hope-tól. - mondja James és megint tesz egy lépést.

- Ne gyere közelebb. - küzdöttem a könnyeimmel.

- Tartsd magad távol tőle! - sziszegi Jake.James fogta magát és elment.

- Jól vagy? - fordul felé Jake.

- Igen csak.... - nem tudtam befejezni a mondatot mert elcsuklott a hangom.

- Csak? - nézzett rám.

- Csak rossz emlékek. - erőltettem egy mosolyt.

- Gyere ide! - mondta és megölelt.Ez hiányzott nekem.Egy ölelés,ami segít elfeledni a múltat.Egy ölelés,ami segít a fájdalmamon.

- Menjünk!Shawn biztos vár ránk. - mondtam.Beültünk a kocsiba és hazamentünk.Megállt a kocsi én pedig elsőként szálltam ki a kocsiból.Kinyitottam az ajtót majd felmentem a szobámba,ahol a kicsi Shawn fogadott egy kis rumlival.

- Látom hiányoztam. - simogattam meg ő pedig nyalogatta az arcomat.Rendet raktam a szobában majd foglalkoztam a kicsi Shawn-al.

0BL!V!0N  ~M.R~ /Befejezett/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang