A döntés a te kezedben van! ||Taekook||

4. rész

Kényszeredett mosollyal az arcomon szálltam be Jungkook autójának hátsó ülésére, ahol már várt rám az újdonsült randipartnerem.

- Szia, Kim Taehyung vagyok. - hajoltam meg illedelmesen a lány előtt, majd küldtem felé egy őszintének tűnő mosolyt, vagy inkább vicsorgást?

- Helloo, Haneul vagyok! - vigyorgott rám vidáman - Iseul és JK már sokat meséltek rólad. Nagyon örülök, hogy most már személyesen is megismerhetlek! - Hmm..JK? Ha már ilyen sok beceneve van, én is leszállhatnék erről az 'Esernyős srác' megnevezésről.

- Én is boldog vagyok attól, hogy végre találkozhattunk! Csupa jót meséltek rólad a Nővéremék, de azt nem mondták, hogy ennyire gyönyörű vagy! - hadartam el gyorsan a már hibátlanra betanult bókot, ami úgy látszik, tökéletesen bevált, ugyanis Haneul teljesen elvörösödött, és lesütötte pilláit. Én győzelem ittasan dőltem hátra az ülésen, majd valamiért a visszapillantóra pillantottam, ahol Jungkook kissé mérgesen fürkésző íriszeivel találtam szembe magamat. Most mi van? Nem ő akarta, hogy randizni menjek az unokahúgával? Akkor most meg mi baja van?

Az odaút ezek után csöndesen telt. Iseul még egyszer megpróbálkozott a beszélgetéssel, de Jungkook és én nem voltunk rá vevők, Haneul pedig túlságosan zavarba volt ahhoz, hogy értelmes mondatokat tudjon kinyögni. Ezek szerint elég nagy hatással volt rá a nyálas bókom.

Miután elfoglaltuk a moziban a helyünket, nagy "örömmel" konstatáltam, hogy Jungkook ül az egyik oldalamon, a másikon pedig természetesen Haneul.

- Amúgy, milyen filmet nézünk? - fordultam oda - ahogy Hanuel mondaná - JK felé.

- Valami Horrort, azt hiszem Démonok között 2., de figyelmeztetlek, az unokahúgom nagyon fél az ilyen filmektől, szóval valószínűleg beléd fog kapaszkodni. - morogta egykedvűen, amit igazán nem tudtam hova rakni. Már azóta ilyen,amióta elindultunk. Mégis mi lelte? Épp megakartam kérdezni, mikor a lámpák leoltódtak, és a film kezdetét vette.

Nem mondanám, hogy szeretem a horrorfilmeket, ez sem különösképp kötötte le a figyelmemet, szóval unottan ültem a székemben, némán tűrve, ahogy a mellettem ülő lány fejét mellkasomba fúrva remeg az ijesztőbb jeleneteknél.

- Csinálj már valamit, amivel lenyugtatod! - tátogta nekem oda Iseul, előre dőlve a székében, mikor már ötödjére is belém bújt az ijedt Haneul. Természetesen, Nővéremnek nem mertem ellenkezni, szóval kissé fintorogva ugyan, de átöleltem a remegő lányt egyik kezemmel, a másikkal pedig haját kezdtem el simogatni, mire láthatóan, megkönnyebbült egy kicsit, és még jobban hozzá bújt mellkasomhoz. Szuper! Akkor most egész este rajtam fog lógni?

- Sajnálom, hogy a Nővérem ilyen filmre hozott el bennünket! - húztam el a számát, miután kiértünk a moziteremből - A következő randin, ígérem, nem megyünk moziba! - kuncogtam el magam, és csak utána esett le, hogy mit is mondtam és tettem. Most komolyan kuncogtam és következő randira hívtam? De nekem nem jön be, vagyis hát.. Haneul vidáman kapaszkodott belém kijelentésem hallatán, Iseul elégedetten bólogatott, az Esernyős pedig.. Gyorsan elmormogott valamit, majd szélsebesen indult el a mosdók irányába. Vajon rosszul lett a film alatt? Lehet, hogy már előtte is rosszul volt, és ezért vágott végig olyan fancsali képet?

- Öhm.. én megnézem Jungkookot! - hadartam el gyorsan, majd kibújtattam kezemet Haneul szorításából és a mosdó felé siettem. Miután benyitottam, meg is pillantottam Őt, ahogy görcsösen szorította a mosdókagyló szélét és közben a tükörbe meredve figyelte magát.

- Hahó, Jungkook! Jól vagy? - lépkedtem oda mellé, óvatosan megfogva vállát, mire dühösen fordult felém, és megragadva vállán pihenő kezemet lökött neki a hideg csempének.