Sweet Creature [ H.S. ] (BEFEJEZETLEN)

Chapter 3

- Rhea nem megyünk ma el, tartani egy csajos napot? - kérdezte lelkesen barátnőm

- Már kialudtad a másnaposságot? - tudakoltam ingerülten, mert én nem akartam kimozdulni

- Én igen, de neked is friss levegőre lenne szükséged!

- Én ma voltam kint még korán reggel, sasszem annyi el... - muszáj voltam abbahagyni mondandómat, mert a csengő éles hangja viharként csapott bele a csendes társalgásunkba.

Odaosontam az ajtóhoz, immár újra, és boldogan láthattam, hogy nem Dan van itt csak a postás. Kinyitottam az ajtót, és boldogságot tettetve a szemébe néztem.

- Jó napot! Ezt a levelet Rhea Boltonnak hoztam. Maga lenne Rhea, kisasszony?

- Jó napot! Igen én vagyok. - válaszoltam bizonytalanul, mert semmilyen levél érkezésére nem számítottam

- Rendben. Akkor írja alá itt, és itt- eközben mutogatta, hogy hol kell aláírnom, amit én készségesen megtettem- és már készen is lennénk! Szép napot Kisasszony! - majd egy másodperc töredéke alatt elviharzott az ajtónk elől, ott hagyva ezzel engem, Haileyt, és a kínos, furcsa csendet, ami a levél érkezése miatt alakult ki.

Gyorsan lehuppantam egy bőrfotelbe, ami a nappalinkban volt, és eszeveszett gyorsasággal csomagoltam ki azt a bizonyos papírborítékot. A papíron a Columbia kiadó neve és képe szerepelt, s ezek a sorok alatta:

Tisztelt Rhea Bolton!

Örömmel értesítjük, hogy a holnapi naptól, (17.08.2017) nálunk végezheti egyetemi gyakorlatát. 1 Hónapig nálunk fog dolgozni, már ha elfogadja az ajánlatot, részmunkaidőben, és ha jól végzi a dolgát, egyetem alatt is maradhat velünk, mint a Columbia Records tagja! Ha holnap jelentkezik reggel 9-kor nálunk, az azt jelenti, hogy elfogadja a munkát, és ez minket is nagyon boldoggá tenne!

Üdvözlettel: Columbia Records csapata

A többi az csak a tájékoztatás volt arról, hogy mit kellesz csinálnom, milyen ruhába kell mennem (amúgy semmi komoly, mert szinte ugyanúgy öltözködhetek, mint egyébként). Mikor mindent átolvastam, sikítva ugráltam a fotelben, majd ordibálva elújságoltam Haileynek hogy mi történt, amit nagyon nagy vidámsággal fogadott.

- Akkor a húgom, az egyik leghíresebb lemezkiadónak a dolgozója? Ez annyira király!- kiáltott fel ő is, miután lehuppant a kanapéra, majd maga mellé húzott, és szoros ölelésbe vont - Gratulálok kicsim - suttogta a fülembe. Igazából valóban úgy szeretem Haileyt, mintha a nővérem lenne, és remélem, ennek soha nem lesz vége. Rengeteg ideig ölelkeztünk, de aztán hirtelen elhúzódott karjaim közül, és így szólt:

- Viszont ezt most már muszáj megünnepelnünk egy csajos nap keretében! Nah Rhea mit szólsz? - mosolya az égig ért, ezzel felkeltve bennem az érzést, hogy újra fölösleges ellenkeznem. De most próbáltam magam nem elengedni, és minél nagyobb mosolyt csalt arcára, annál jobban ellenálltam.

- De még fel kéne a munkára készülnöm! Meg amúgy is, semmi kedvem. Akkor inkább menj, elmondjuk Katyvel!- mondtam neki

- Nem akarok Katyvel menni, csak veled akarok ma lenni, szóval téma lezárva, és készülj, mert hamarosan indulunk!- ordibált diadalittasan.

13 óra körül sikerült elrángatnia otthonról, és egyenesen a Westfield pláza felé vettük az irányt. Bementünk a H&M-be, a Bershkába és a Zarában is szétnéztünk, és rengeteg gyönyörű ruhát láttunk. Emellett "meguzsonnáztunk" délután a KFC-ben, és lassan hazafelé indultunk. Vettem egy-két pólót, de ezen kívül nem vásárolgattam annyira.

Már fordultunk be az utcánkba, mikor újra belém nyilallt az a szúrós érzés, hogy valaki követ. Nem értettem, mert azelőtt, hogy Dannal szakítottam nem volt ilyen. Biztos voltam benne, hogy ő az aki lefigyel és követ. Mondtam Haileynek, hogy rosszul érzem magam, így újra, akárcsak mint reggel, futólépésekkel szeltük át a köztünk és otthonunk között lévő távolságot.

Teltek az órák, mi pedig csak punnyadtunk a kanapén, a Csillagainkban a hiba nevű filmben elveszve. Üveges tekintettel, kábán meredtem magam elé, Hailey kezét szorongatva. A könnyek hamarosan ellepték arcom, s mikor ezt Hail észrevette, leguggolt elém, majd rám emelte gyönyörű szürke szemeit, amit mellékesen nagyon irigylek tőle és csak bámult engem, bambán. A szívem majd kiszakadt a helyéről, mert Dant nagyon szerettem, és furcsa volt, hogy éppen akkor nem vele néztem azt a nyamvadt műsort. Akartam volna még romantikázni, és viccelődni egymás hülyeségein. Próbáltam elhessegetni eme gondolatokat, de magamhoz méltóan ez nem sikerült, sőt még jobban elhalmoztam magam szebbnél-szebb és jobbnál-jobb emlékekkel, amiket közösen éltünk át, de... tudni, hogy ilyen soha többé nem lesz... A legszarabb érzés a világon, őszintén.

- Mondd Hugicám most mi a baj?

- Semmi csak elgondolkodtam- töröltem le az ekkor is aktívan folydogáló könnycseppjeimet.

- És mégis min?

- A filmen

- Örülnék, ha nem hazudnál nekem! De tudod mit? Menjünk vacsizni! Csinálok lasagnet mit szólsz?- mosolygott magabiztosan

- Igazán nem kell...

- De kell!- csitított el, majd el is tűnt a szobából. - Hé de te is gyere ki, mert beszélgetni szeretnék veled!- szólt rám

Lassacskán megvacsoráztunk, majd halk zenéket betéve, kikészítettük a másnapi ruhánkat, és készültünk az alváshoz. Először Hailey ment zuhanyozni, majd nem sokkal később végre én is beléphettem a szent helységbe. Kibújtam ruháimból, s erőteljesen a szennyes kosárnak vágva azokat be is slisszoltam a zuhanykabinba. Magamra zártam az ajtót, és onnantól már tudtam hogy félő, elalszom a meleg víz csobogásának hatására.

Magamra engedtem a forró vizet. A cseppek akárhányszor érintkeztek bőrömmel, annyiszor remegtem meg, mert imádtam ezt az érzést.
Hamarosan abbahagytam az élvezkődést, megmosakodtam, majd pizsimbe öltözve bevánszorogtam a szobámba, elpakoltam, s a tévé bekapcsolása után, az ágyban tudhattam magam. Puha óriási párnáim között szinte elvesztem, de ez volt az a tulajdonsága az ágyamnak, amit semmi pénzért nem adnék.

Nagyban néztem az egyik szappanoperát, mikor ez a leteremtő, szörnyű érzés újra hatalmába kerített, és mozdulni sem bírtam tőle. "Pedig ide a 4. emeletre biztosan senki nem lát fel"- nevetgéltem magamban, majd alig kellett hozzá pár perc, és elnyomott az álom.

Aztán felriadtam. Hogy mire is? Ugyan kérlek, csak a szokásos! A napokban minden áldott éjjel valami hátborzongatót álmodtam, és ez azon az éjszakán sem lehetett kivétel. Egy újabb rémálom, és ismételten Dannal. Az izzadságcseppek gyöngyöztek homlokomon és éreztem, hogy muszáj kikelnem az ágyból. Kipattantam, átmentem a konyhába és egy-két pohár víz után talán éreztem lenyugodni a lelkemet. Halkan visszatipegtem a birodalmamba, és gondolkodni kezdtem. Vajon ki figyel engem? Vagy csak képzelődöm?
És ehhez hasonló olyan kérdések, amikre természetesen ekkor nem kaphattam választ, akármennyire is akartam volna tudni. Egy fél óra elteltével éreztem, ahogy leragadnak a szemeim, és eljön értem az unikornisom, majd hátára pattanok, és elvisz engem az álomvilágba...

Sziasztoook!
Itt egy újabb rész!❤️
Ha tetszett vote+komi, tényleg nagyon sokat jelent nekünk!❤️❤️

All the love:

R❤️