Sweet Creature [ H.S. ] (BEFEJEZETLEN)

Chapter 24

Rohamosan teltek a január napjai, ebben közre játszhatott a kapcsolatom Harry-vel és a félévi vizsgáimra való felkészülés is. Az előbbi, azon okból kifolyólag, hogy kevesebb időt töltöttem egyedül a barátomnak köszönhetően. Na meg persze, mondani szokás a kellemesen eltöltött idő gyorsabban telik.
Bár még nem sok ideje laktunk együtt Hazza-val, az eddig eltelt majdnem két hét abszolút fantasztikus volt.

Mostanában nagyon sokat dolgozott, járt be a stúdióba vagy éppenséggel interjúkra ment. Ezért is voltam biztos benne, hogy elfelejtette milyen nap is lesz holnap, azaz február elsején.

Ma este is későn ért haza, körülbelül hét órakor hallotam, hogy kattan a zár, majd elkiáltotta magát, azon a mély hangján, amitől a mai napig kiráz a hideg - persze a jó értelemben.

- Nyuszi, megjöttem - kiabált nekem az előszobából én pedig a konyhából egy köszönés félét kiáltottam, hogy élet jelet adjak magamról, na meg persze, hogy tudja hova jöjjön be és hol keressen - képzeld, azt mondta Jeffrey, hogy nem kell holnap bemennem és pihenhetek itthon. Nem mondta el az okát ennek a "kényszer pihenőnek", de hogy az őszíntét megvalljam haza felé egész úton ezen gondolkodtam és nem jöttem rá. Bár az is lehet, csak látta rajtam, mennyire kimerültem ezalatt a nagy hajtás alatt.

- Biztos csak az utóbbi elméletedről van szó - helyeseltem, hol ott pontosan tudtam, hogy a szülinapja miatt van ez a nap szabadsága, mivel én is meg kértem a menedzserét ha lehet ezen a napon engedje legalább egy picit pihenni a fiút.

Az este további részében csupán megettük vacsora képpen az általam készített spagettit, majd elmentünk együtt zuhanyozni, - ne gondolj senki, semmi rosszra, mivel mindkettőnk kimerültsége miatt csupán pár érzéki csókot váltottunk a zuhany alatt - és be is dőltünk a pihe-puha francia ágyunkba, majd összebújva mindkettőnket hamar elnyomott az álmosság.

• • • • • • ••• • • • • • •

Reggel pontban hat óra negyvenöt perckor a telfonom zugására keltem fel, mivel erre az időpontra állítottam be az ébresztőt, hogy mindennel időben eltudjak készülni, amit terveztem a szülinapos számára.
Az utam először is a fürdőszobába vezetett, ahol elvégeztem a reggeli teendőimet, mint a fog- és arc mosást.

A konyhába érve rápillantottam a mikró digitális órájára, ami 7 órát mutatott így volt körülbelül háromnegyedórám elkészíteni Hazza reggelijét, mivel nem a sokáig alvásról híres. Bár nem értettem, miként van összerakva, mivel attól, hogy viszonylag korán felébred, órákat képes eltölteni az ágyban csak úgy. Bár ebben a lustasága is közre játszhat azokon a napokon amikor képtelen kikelni az ágyból.

A konyhapultra sorakoztattam a gofri hozzávalóit, mivel tudtam, hogy ez Harry egyik kedvenc "reggelije". Miután összekevertem a hozzávalókat, a még nyers tésztát egy szedő kanál segítségével az előmelegített gofri sütőbe csorgattam.
Amíg az édes sütemények sültek, előszedtem a tojást és a bacont a hűtőből, majd egy serpenyőt is a sütő alól, amiben kitudtam sütni a reggeli sós részét.

Körülbelül húsz percen belül sikerült mindent megsütnöm amit elterveztem, beleértve a tojást és a gofrit is. A kész ételeket egy tálcára pakoltam, majd egy pohárba öntöttem narancslevet, egy csészébe pedig, miután cukrot raktam az aljára kávét és egy kis tejet töltöttem és evőeszközökkel mellékelve, a két italt is a tálcára helyeztem.

Az ételekkel egyensúlyozva indultam el a hálószobánk ajtaja felé, amit direkt nyitva hagytam résnyire, hogy ne a teli tálcával a kezemben kelljen majd szerencsétlenkednem az ajtó kinyitásával.
A szobába belépve a tálcát az éjjeli szekrényre helyeztem, majd az ablakhoz sétáltam, ahol felhúztam a sötétítőt, ezzel fényt engedve a szobába.
Az ágyon fekvő álomszuszék a fény hatására, csupán felhúzta orrát - ami hihetetlenül aranyos volt - és ösztönösen a fejére húzta a takaróját. Utóbbi cselekedete láttán halkan elnevettem magam.

Az ágyhoz sétálva, óvatosan az egyik térdemmel a dereka jobb oldalán helyezkedtem el, majd a másik térdemet pedig, a bal oldalára raktam. Figyelve, hogy ne kelljen fel a cselekedetemre, lehúztam az arcáról a takaróját.
Apró puszikat hagytam szinte az egész arcán, az álla vonalától kezdve a homlokáig. Ám reakciót elsőnek csak akkor mutatott, amikor a szájára adtam egy apró puszit. Ennek hatására a mellkasa picit gyorsabban kezdett emelkedni. A kulcsontjánál jártam már a puszijaimmal, amikor hirtelen megszólalt. Nem tudom, hogy álmában mondta azt a bizonyos pár szót, vagy már ébren volt, de abban a pillanatban nem is érdekelt semmi más.

- Ez az... Camille, ne hagyd abba - hirtelen lefagytam és nem tudtam, hogy jól hallottam-e az előbb kiejtett szavakat. Végül rájöttem, hogy ezt nem lehet félreérteni. Azon nyomban felpattantam Harry-ről és a szekrényünkhöz léptem. Kiráncigáltam az egyik táskám a bútor aljából, majd szélsebesen nagy robajjal kezdtem el bele dobálni néhány ruhadarabom, és a mai napra is kidobáltam pár ruhát a földre, hogy fel tudjak öltözni, mivel ugye még pizsamában voltam. A pakolásom zajára az ágyban fekvő fiú is észhez tért és villám gyorsan pattant fel, majd kezdett el magyarázni. Úgy látszik már ébren volt amikor kimondta azt a mondatot - Istenem... Rhea. Én... én meg tudom magyarázni...

Sziasztok!
Mindenféleképpen írjatok véleményt
(főleg erről a fejezetről)

Azért szeretlek titeket:
P♥