-És miről?-itt kínos csönd lett.-Ugye nem rólam?-egy szó nem jött ki a szánkon-Ezt nem hiszem el! Nem kell velem foglalkozni! Le lehet szállni rólam!-ordította majd kiviharzott.
◇Lizi szemszöge◇
Komolyan miért kell állandónan rólam beszélgetni? Attól hogy nagyon lesokkolt ez az egész nem kell aggódni.
Vissza mentem a kocsihoz és gyorsan elmentem.
|18:59|
Most végeztem. Annyira nincs kedvem haza menni. Tudom ha haza megyek veszekedni fogunk. De ahoz most nincs kedvem. Úgy döntöttem felmegyek Veszprémbe. Megakarom látogatni apa sírját.
Az úton Beni hivogatott. Nem vettem fel. Magam sem értem miért csinálom eszt.
|19:26|
Megérkeztem. Kinyitottam a kaput és gyorslépésben siettem a sírhoz. Senki nem volt a környéken. Amikor oda értem gyújtottam pár mécsest. Majd leültem a földre. Most nem érdekelt milyen lesz a gatyám.
Előjöttek a régi szép emlékek. Apa olyan sok mindenre tanított meg. Segített a bajban (nem mintha anya nem segített volna).
De csak az arcomon folyó könnyeket éreztem, nem az ő kezét. Nem mondta azt hogy Ne sírj! még Beni se pedig most jól jött volna az ölelése. Nem ő fog az oltárhoz kísérni ha férjhez megyek. A gyerekeim nem fogják őt ismerni. Hülye orvosok miért nem próbálkoztak! De én inkább nem szólok, nem értek hozzá.
Majd egy fél óra múlva egy kezet éreztem a vállamon.
YOU ARE READING
||Életem része lettél ||BENIIPOWA FF.||
Fanfiction|Tóth Liza| |Egy 18 éves veszprémi lány. Verseny szerűen kosarazik és ez mellett modellkedik. Visegrádi Máté-val már lassan 1 éve vannak együtt. Egyik nap az egyik legjobb barátnőjétől Pollától kap meghívást egy bulira amit Pécsen rendeznek. Ott ta...
