Exo One Shots [Szünetel]

Rossz megérzés [ChanBaek]

Chanyeol

Felnyögve terültem el a próbaterem hideg padlóján közel Kyungsoohoz. Szívem ki akart esni a helyéről, olyan hevesen vert, légzésem szapora volt, szám és torkom pedig kiszáradt. Kezemet a homlokomra tapasztottam, hogy eltakarjam a vakító fényt. Lehunytam a szememet, és pihentettem a szervezetemet, ami vízért kiáltott. Hála Sehunnak nem tudtam sokáig ott feküdni, mert mellém gurított egy palack vizet. Elmosolyodva bólintottam neki, és lehúztam az egész üveg tartalmát. Közelebb csúsztam a kicsi Dyohoz, fejemet a lábára tettem, és ujjaimmal lassan kezdtem el simogatni kézfejét. Szívem heves pumpálása már kissé lenyugodott, de számon még mindig kapkodtam a levegőt.

- Ugye mára ennyi volt ? - hallottam meg Jongdae kifáradt hangját. Hát igen általában vagy ő kérdezi meg hamarabb, vagy én. Mi ketten utálunk táncolni, mert mindketten tudjuk, hogy botlábunk van. Jaewon felnevetett, majd csak annyit mondott, hogy mehetünk. Magam körül alig észleltem valamit, csak lassan vettem le a nadrágomat, és az utcaiért nyúltam. Holnap semmi dolgom, csak otthon meresztem a fenekem, és pihenek, míg a többiek a saját programjukat teljesítik. Bár nekem is lassan mennem kell filmbemutatóra, az csak jövőhéten lesz, addig pedig rengeteg időm van. Csak az új számunk koreóját kell megtanulnom.

- Chanyeollie~ - hallottam meg Baekhyun magas hangját, majd leült az egyik székre. Felkaptam a nadrágom és a cipőmet, majd felé fordultam.

- Egy pillanat és mehetünk is - álltam be az egész alakos tükör elé, ahol a hajamat kezdtem el igazítani, illetve felvettem a divat szemüvegemet. Baekhyun volt az, aki általában megvárt, mert szinte mindig én voltam az, aki képtelen volt gyorsan öltözni. Láttam, ahogy figyel a barna szemeivel, majd mikor késznek nyilvánítottam magam elmosolyodott. Szótlanul sétáltunk a dorm felé. Nem beszéltünk, ma nem, pedig mindig van valami téma. Hülyéskedünk, vagy én hisztizek, hogy a fáj a lábam esetleg a csípőm, Baek általában csak nevet rajtam, vagy énekel. De ma amolyan kínos csönd volt köztünk. Vissza érve a dormhoz megtorpantam, a folyosó falához támasztottam a fejem, és vártam, hogy ajtót nyisson, de még mielőtt elfordította volna a zárban a kulcsot rám nézett.

- Chanyeol - ejtette ki vékony, rózsaszín ajkai közül a nevemet. Másmilyen volt, mint szokott lenni. mindig viccesen, boldogan, vagy ha épp olyan kedve van gúnyolódva mondja, akkor mintha kicsit megbántott lett volna. Szemeibe bámultam, és úgy vártam a mondani valóját. Bár nem tudtam mit is szeretne közölni velem rossz előérzetem volt.

- Neked most van valami bajod velem? - kapta el fejét, és a folyosó szőnyegét pásztázta tovább. Láttam, ahogy arcára enyhe pír szökik, és ádámcsutkája megmozdul. Nyeltem egy nagyot, és barna üstökére pillantottam.

- Te nem gúnyolódtál - fújtam ki a benn rekedt levegőmet. Közelebb léptem, és ujjaira ráfogva nyitottam ki az ajtót. Felvettem a cuccomat a földről, és bementem hátam mögött hagyva a piros arcú, Baekhyunt.

Fáradt voltam, és álmos, de nem tudtam aludni. Utálom mikor ez történik. Törökülésbe szenvedtem magam, lábamra tettem a laptopomat, majd felmentem Youtube-ra, és mindenre rákattintottam, ami elém került. Leginkább persze magunkra kerestem rá, de mikor már felnőtt tartalmú videókat láttam az ajánlóba rosszul kezdtem el érezni magam. Nem szabadna ilyeneket néznem, felélénkül a fantáziám, és a soha nem fogok tudni elaludni. Aztán megláttam valami olyat, amit már sejtettem, de nem gondoltam, hogy ténylegesen vannak ilyenek. Egy fan videó, amelyben én szerepeltem Baekhyunnal karöltve, és bár sosem gondoltam, hogy valaha is megfogok nézni egy olyan videót, most mégis rákattintottam. Nem kellett volna! Annyi minden volt ott, akkor, abban a videóban, hogy inkább letettem a laptopot, és csak visszafekve az ágyba lestem a plafont. Szívem összeszorult, a vérem szinte forrt és mindenem remegett, mikor elém került egy kép. Az a jól meg szerkesztett kép, ahogy én és Baek csókolózunk. Kezem a mellkasomon volt, szinte már kapkodtam a levegőt, majd oldalamra fordulva kaptam ki a párnám alól a telefonomat.