Exo One Shots [Szünetel]

Szülinap [ChanBaek]

+18

Chanyeol

Fáradtan estem be a szobámba, és próbáltam magam kicsit jobb színben feltüntetni. A folyamatos hajtás miatt, a koncertek miatt is fáradt voltam, ráadásul esténként nem sokat aludtam, mert szerettem volna minden pillanatot kihasználni arra, hogy Baekhyun születésnapi ajándékát elkészítsem. Bár tudom, hogy nem szereti a meglepetéseket, ő maga is hangoztatta, hogy a szülinapi fanmeetinget is csak az Exo-L- ek miatt csinálta végig, aztán szinte menekült a helyszínről, mert sok volt neki a sikoltozás.

Megráztam magam, rendeztem a légzésemet, és elmentem zuhanyozni. Szinte felragyogott az arcom, mikor megláttam a ruháit a szennyestartóban heverni. Megint itt fürdött, pedig már milliószor megbeszéltük, hogy befejezi, és nélkülem nem csinálja. Ahogy a zuhanykabinba léptem megéreztem tusfürdőjének édeskés illatát, majd csak gyorsan magamra folyattam a jó meleg vizet, végig sikáltam minden pontomat, és már mentem is kifelé, hogy gyors öltözés után sétálhassak vissza a szobámba. A fiókomból elővettem a szétterülő kis dobozt. Még össze kell ragasztanom, körbe kell kötni egy kis szalaggal, és már oda is adhatom. Bár lehet annyira nem fog neki tetszeni, de saját kezűleg csináltam az egészet, szóval benne van minden kreativitásom -ami nem igen van, ha ilyenről van szó-.

Kidugott nyelvvel próbáltam végre egy szép masni tenni a dobozka tetejére, de valahogy nem akart sikerülni. A ragasztópisztollyal háromszor égettem meg az ujjam, ami lüktet, én pedig legszívesebben sírva fakadnék, de nem lehet. Meg kell csinálnom, mert így nem fogom tudni oda adni neki éjfélkor.

Így is már tizenegy múlt, alig maradt időm.

Nagy szenvedések után kissé ügyetlen, de aránylag szép masnit tettem az egyik szélére, gyorsan elpakolva indultam el az ő szobájába. Be kopogtam, majd mikor hallottam egy erőtlen nyöszörgést benyitottam. Nem számítottam a látványra; a kis lámpa égett az ágya mellett, a takarója a földön, ő meg az ágyán feküdt, a hasán, és párnája a fején volt.

- Baekhyunnie... minden oké? - lépkedtem oda mellé, majd mellé ülve simítottam végig meztelen gerincén. Bár már rengetegszer láttam őt így, nem akartam, hogy a születésnapja előtti éjszaka, ilyen megviselt legyen.

- Chanyeol-ah... miért fáj mindenem? - fordította felém, teljesen elfehéredett arcát. Az aggodalom felül kerekedett rajtam, és már nem is érdekelt a saját fáradtságom, csak azt akartam, hogy ő jól legyen.

- Gyere - simítottam óvatosan a karjára, felhúzva őt nyomtam a hátát a falnak. Lábait törökülésbe húzta így oda fértem elé én is. Szemeit becsukta, és hangosan vette a levegőt. Szinte remegtem, ahogy végig néztem vékony alakján, próbáltam elnyomni magamban a felé irányuló vonzalmamat, hisz most épp nincs jó passzban, nem kéne még ráerőltetni magam. - Remélem jó volt nálam zuhanyozni, csak tudnám miért jó neked - mosolyogtam rá, és óvatosan simítottam az arcára, hogy aztán közelebb hajolva hozzá nyomhassam ajkaim homlokához. Éreztem, ahogy keze lassan csúszik végig mellkasomon, majd a tarkómnál állapodott meg, és nagyot szusszanva húzott magához.

- Szeretlek 'Yeol - köszörülte meg a torkát, én pedig lángolni kezdtem. Kissé kínosan éreztem magam, mert rosszul van, vagyis fáj mindene, én mégis legszívesebben leteperném, kicsókolnám belőle a szuszt is, és elmerülnék a forróságában, hogy aztán együtt hajszoljuk a megérdemelt élvezetet, de sajnos most nem lehet.

- Tudom, hogy utálod a meglepetéseket, de én csináltam neked. Minden saját kezűleg készült, szóval kérlek, ne dobd ki az ablakon - vettem fel a földről a kis dobozkát, hogy aztán a kezébe nyomhassam.

Nem tudtam arcáról leolvasni semmit. Kissé meglepődött, én pedig elvörösödve húzódtam távolabb tőle, hogyha úgy alakul gyorsan felpattanhassak, és kiszaladhassak. Édesen forgatta ujjai között az apró papírdobozt, majd elkuncogta magát, bennem pedig szertefoszlott a feszültség. Csak lassan húzta végig a masnin nőies ujjait, és eloldozva azt nyílt szét azonnal a papír, a rengeteg kép pedig az ölébe hullott. Édes mosoly csúszott ajkaira, én pedig elkönyveltem egy sikert. Minden szeretetem benne van ebbe, illetve nem viccből szenvedtem vele már két hete. Óvatosan simogatta végig a képeket; boldogan figyeltem mozdulatait. A szívem hevesebben kezdett el dobogni, mikor összeszedte a sok fényes papírt, és az éjjeli szekrényre tette.

- Látszik, hogy te csináltad. Olyan ocsmány, mint te - kuncogott fel, majd mellkasomra csúsztatta kezét, az ágyára nyomott, hogy aztán lábaim közé beférkőzve hajthassa a fejét nyakamba, és apró csókokkal bombázza már felforrósodott bőrömet.

Édes nyögései töltötték be a szobát, míg én ajkaimat beharapva markoltam a mellettünk összegyűrődött lepedőt, és mélyeket lökve benne hajszoltam őt az orgazmus csillogó kapujához. Megremegve karmolt fedetlen hátamba, míg én össze szorított ajkaimat az övére nyomva erőteljesen kezdtem el húzogatni hasfalához feszülő férfiasságán a bőrt, hogy aztán ívbe feszüljön a háta, és hangosan felnyögve, remegve eressze sikamlós élvezetét ujjaim közé.

- Éjfél múlt, szóval... Boldog születésnapot Hyung - kuncogtam nyakát csókolgatva, miközben óvatosan ringattam a csípőmet, amolyan levezetésként, de ő máshogy gondolta.

- A fanok biztos várják, hogy posztolj instára, mert elmúlt éjfél, de nem fogsz - lökte fel csípőjét, és alsó ajkamra harapva kezdeményezett egy újabb menetet.