chosen - h.s [hun] // befejezett

49.

Kis idő múltán Harry elereszt, majd lenéz rám.

Szótlanul bámulok az igézően gyönyörű smaragdzöld szemeibe. Azokba a szemekbe, amik az első pillanattól fogva megragadták a figyelmemet.

"Egy hét." Töri meg végül a csendet halk hangom. Szemeitől egy pillanatra elszakítom a sajátjaimat.

"Nem egy hét lesz, Jo. Ígérem. Ki fogok találni valamit, és hosszú életünk lesz együtt."

"Hogy lehetsz ennyire biztos?" Kérdezem egy fejrázás kíséretében.

"Nem vagyok. De a tőlem telhetően legjobban fogok próbálkozni." Mosolyog rám.

Szótlanul nézek le a kezeimre, és kezdek el játszadozni az ujjaimmal. Csak be akarok feküdni az ágyamba, és sírni.

Nem veszíthetem őt el.

Gondolataim az apámra terelődnek. Egész idő alatt manipulált minket. Ő okozta ezt a poklot az életembe.

Én pedig viszonzásul egy sokkal nagyobbat fogok okozni az övébe.

Hirtelen érzem meg Harry ujjait az állam alatt, hogy felemelje a fejemet, így tekintetünk találkozik. "Oké?"

Veszek egy mély levegőt mielőtt válaszolnék.

"Oké."

*****

A buszon hazafele Harry keze folyamatosan a combomon van, de én csak az ablakon bámulok kifele.

"Jo?"

"Igen?" Kérdezem, de anélkül, hogy ránéznék.

"Rám néznél, kérlek? Úgy érzem, hogy mérges vagy rám, vagy valami," mondja nyugodt hangon.

Amikor fejemet elfordítom és teljesítem kérését, ő egy apró mosolyt küld az irányomba. "Nem vagyok mérges."

"Akkor miért nem nézel rám?"

"Mert," mondom, majd újra az ablakon túlra vezetem a tekintetemet.

Fáj ránézni úgy, hogy tudom, mi vár ránk a nem is olyan távoli jövőben.

De amint eme gondolat végigmegy a fejemben, megérzem az ajkait az arcomnak nyomódni. Ezáltal eléri célját, és ránézek.

"Jo, szeretlek. És azt akarom, hogy tudd, annak ellenére, hogy nem lesz az utolsó hetünk együtt, még mindig a legjobbá fogom varázsolni számodra."

Mosolyogva nézek le az ajkaira, majd vissza a szemeibe.

"Én is szeretlek."

Elmosolyodik, majd halkan elkuncogja magát. "Ha azt hiszed, hogy most meg foglak csókolni, akkor rosszul gondolod, Josephine."

"Akkor hadd csókoljalak meg én," mondom mosolyogva, majd kezemet az arcára téve húzom őt közelebb magamhoz, és nyomom ajkaimat az övéire.

A busz pedig ekkor érkezik meg a végállomásba, így csak egy rövid csókra futotta. Felállunk - ahogy a buszon lévő többi ember is -, majd a leszállunk a buszról.

Amint a járdán elkezdünk a házam felé menni, megérzem Harry kezét az enyémben, majd össze is kulcsolja ujjainkat.

"El fogod mondani Samnek?" Töri meg Harry a csendet.

Megrázom a fejemet. "Még nem. Nem tud egyszerre ennyi mindent feldolgozni."

"Nem halogathatod sokáig. Csak figyelmeztetésképp, mivel biztonságban akarod őt tudni. A te oldaladon van, ugye?"