chosen - h.s [hun] // befejezett

15.

destine
(chosen 2. évad) tizenötödik rész

Miután megettük a sütiket - amik Harry szerint rettentően jók voltak - felvezet az emeletre a meglepetésemhez.

"Csukd be a szemeidet!" Mondja.

Felnevetek. "Egyáltalán mit hoztál össze tíz perc alatt?"

"Majd meglátod. Kérlek csukd be a szemeidet."

Úgy teszek, ahogy mondja.

"Nem hiszem, hogy csukva is fogod őket tartani, szóóóóóval.." húzza el a szó végét, majd hirtelen megérzem a nagy mancsait a szemeim előtt, ami miatt muszáj felkuncognom.

Lassan vezet, hogy ne menjek neki semminek, amíg a kitűzött célhoz nem érünk. Ekkor megállít, és elveszi a kezeit.

"Kinyithatod!" Mondja izgatottan.

Én pedig kinyitom.

A szobájában vagyunk, amit sötétség ural, azonban az össze-vissza elhelyezett gyertyák gyönyörűen megvilágítják a helyiséget. Szemeim a TV-hez vándorolnak, ami előtt takarók és párnák halmaza van elhelyezve.

Szájtátva nézek Harryre. Ő csak a világ legédesebb gödröcskés mosolyával néz engem.

"Ezt miattam csináltad?"

„Nem, a kutyámnak," mondja, és a takarók felé bök a fejével. A kutya épp akkor megy oda, és fekszik le.

Visszafordulok Harry felé, megfogom a kezét és egy szoros ölelésbe húzom őt. „Köszönöm."

Ekkor elkezdi simogatni a hátamat. „Gyere," suttogja a fülembe.

Odamegyünk a takarókhoz, amikor Harry megkérdezi: „Akarsz Buster mellé ülni, vagy üljek én?"

„Ülök én."

Odamegyek a kutya mellé, leülök és elkezdem simogatni a bundáját. „Mikor találtad ki, hogy szerzel egy kutyát?"

„Amikor úgy éreztem, hogy szükségem van társaságra, de egy olyan valaki által, aki nem tud beszélni," mondja miközben leül a másik oldalamra.

Felnevetek. „Jó kutya."

„Igen, szerencsére. Nem tudom meddig bírtam volna, ha rossz lenne."

Újra felnevetek, de most a fejemet is megrázom. „Köszönöm ezt az egészet, Harry. Igazán.. romantikus."

„Örülök, hogy ezt gondolod, Josephine," mondja vigyorogva. A hozzám közelebb eső kezét felemeli és a combomra rakja, majd elkezdi simogatni.

„Melyik filmre gondoltál?"

„Szerelmünk lapjai."

„Az annyira régi, viszont még mindig az egyik kedvencem."

„Én még nem láttam," mondja.

Eltátom a számat. „Most azonnal kapcsold be!"

Ezen Harry felnevet. „Lett Netflixem, amíg halott voltál. Tényleg jó időtöltés."

„Tudom."

Amikor Buster leteszi a fejét a mancsaira, és becsukja a fáradt szemeit úgy döntök, hogy én is lefekszem.

Harry elindítja a filmet, majd mikor ő is lefeküdt odahúz magához, hogy feküdjek a mellkasára.

Erős karjait körém fonja, és elkezdi simogatni a hátamat.