chosen - h.s [hun] // befejezett

16.

destine
(chosen 2. évad) tizenhatodik rész

Végül mielőtt a film véget érhetett volna elaludtam Harry mellkasán.

Egész éjszaka alatt nem ébredtem fel. Végre nyugodtan tudtam aludni, mert tudtam, hogy biztonságban voltam Harry karjai között.

Másnap reggel nyolckor nyitottam ki a szemeimet. Harry még mellettem nyugodtan az álmok világában járt. Már vagy tíz perce fekszem itt, és őt nézem.

Imádom nézni, ahogy a mellkasa fel-és le mozog. Ahogy a pillái néha megrebbennek.

Végül úgy döntök, hogy ideje felkelnem, és lemegyek megetetni Bustert. Nem hiszem, hogy tegnap este Harry adott neki kaját.

Mér épp ülnék fel, hogy felálljak, de ekkor hirtelen két kar ránt vissza az előző helyemre, én pedig annyira megijedek, hogy majdnem elsikítom magamat.

„Nem mész sehova," motyogja Harry azon a szokásos mély, rekedtes, reggeli hangján, amit szerintem sose fogok megunni.

Ránézek; az arca a párnába van temetve, szemei pedig lehunyva.

„Csak meg akartam etetni a kutyádat."

Lassan rám emeli álmos tekintetét, és egyenesen a szemeimbe néz.

„Ez kedves tőled," mondja, majd szemeit újra lehunyja.

Felnevetek, és megkérdezem, hogy: „Elengedsz?"

„Nem. Maradj itt velem örökre," mondja, nekem pedig a szívem kihagy egy ütemet.

„Harry," noszogatom őt.

„Josephine."

A szemei még mindig csukva vannak, de az arcán már ott üldögél egy apró mosoly.

„Látni szeretném ma Niallt."

Harry csak azért kinyitja a szemeit, hogy megforgathassa őket, és újra lehunyja a szemhéjait. Felnevetek.

„Miért akarsz találkozni azzal idegesítő emberrel?"

„Niall nem idegesítő," védem meg a szőkét.

„De tud az lenni. Semmi mást nem csinál a nevetésen kívül. Csak nevet, nevet és nevet. Akkor is elneveti magát, ha Louis tüsszent egyet.

„Biztos vagyok benne-"

„Kérdezd meg Lou-t. Ez az eset egyszer tényleg megtörtént," vág bele a mondatomba.

Kuncogva válaszolok. „Akkor is találkozni akarok vele."

Harry szenvedve felnyög. „Rendben," kinyitja a szemeit, felül. „Mit akarsz csinálni?"

„Nem tudom."

„Pláza," mondja, majd feláll. „Kiválaszthatom, hogy mit vegyél fel ma este?"

„Mi van ma este?"

„A nyálas randivacsoránk, édes."

Elnevetem magamat, és válaszolok: „Niall-lel előtte tudunk találkozni egy rövid időre, utána pedig elmehetünk vásárolni, hogy ki tudd nekem választani a ruhámat."

„Rendben van."

„Hívd fel Niallt," mondom, majd felállok és Harryhez megyek, aki már időközben odament a szekrényéhez, hogy keressen valami ruhát, amit ma felvehet.

„Jó-jó, csak előtte had öltözzek fel."

Nézem, ahogy felveszi a ruháit; választása egy fehér pólóra és egy kék ingre esett, amit a póló felé vett fel, ezenkívül a lábaira a szokásos fekete farmerjét húzza fel.