chosen - h.s [hun] // befejezett

4.

Miközben ott tartom Jo-t a karjaim között úgy érzem, hogy soha többet nem akarom őt elengedni.

Túlságosan hosszú ideig volt tőlem távol, így soha többet nem fogom hagyni, hogy kicsússzon az ujjaim közül.

Egyik kezemmel folyamatosan simogatom a karját, hogy éreztessem vele: itt vagyok, és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy megvédjem őt.

Túl sokáig volt távol.

„Harry?"

„Hmm?"

„Tényleg újra cigizni kezdtél?"

Sóhajtva ugyan, de ajkaimat szólásra nyitom: „Igen."

„Harry, mié-"

„Valamivel el kellett terelnem rólad a gondolataimat. Miközben cigizek úgy érzem, hogy semmilyen bánatom sincs. Ahogy kifújom a füstöt olyan, mintha megszabadulnék a problémáimtól, azt hiszem."

„Nem akarom, hogy dohányozz."

Belülről beharapom az arcomat. „Én sem."

„Akkor hagyd abba.. értem?" Kér megy gyengéd hangon.

Újra egy sóhajtás szökik ki ajkaim közül. „Megpróbálom."

„És Harry?"

„Hmm?"

„Mennem kell."

Amint agyam felfogja az előbb elhangzott szavakat, karjaimmal rögtön erősebben kezdem el őt szorítani, mire az ölemben ülő lány ajkait egy kuncogás hagyja el. „Sehova nem engedlek."

„Én.. én minden este kijövök ehhez a sírhelyhez. Akkor együtt tudunk lenni egy kicsit."

„Én meg nem azt akarom, Jo. Azt akarom, hogy normálisan tudd élni az életedet, velem együtt," mondom.

Ez pedig igaz is. Jo-nak most azért kéne izgulnia, hogy egyetemre megy, miközben vagy velem vagy Sammel tölti az idejét. Nem kéne azért bezárva lennie, hogy a törvény ne jöjjön vissza, engem pedig biztonságban tartson.

„Ez a legj-"

„Nem, Jo, nem ez a legjobb. Ez a legrosszabb. Ha eltűnsz onnan, ahova most be vagy zárva, akkor visszatér a törvény? Nincs erre garancia. Ha pedig mégis újra bevezetnék, akkor eltűnünk. Együtt elmegyünk valahova, és új életet kezdünk."

„Azt hiszem.. de nem akarok új életet."

„Szóval életed végéig bezárva akarsz lenni?" Emelem fel egyik szemöldökömet kérdésem közben, majd a szemeibe nézek.

„Nem, nem, nem," rázza meg nemlegesen a fejét.

„Akkor mégis hogy érted?"

„Úgy, hogy nem akarok új életet kezdeni, mármint itt akarok maradni, mert itt van minden emlékem. Ez az otthonom, és nem akarok elmenekülni. Egyetemre akarok menni, és karriert szeretnék."

„Mi akarsz lenni?" Kérdezem sóhajtva.

„Én.. rendőr, azt hiszem"

Szavai hallatán egy apró mosoly kúszik ajkaimra. „És miért pont rendőr?"

„Biztonságban akarom tartani az embereket. Olyan munkát szeretnék, ami pozitív hatással van az emberekre."

„De veszélyes rendőrnek lenni."

„Tudom, de nem baj."

„Nem állíthatlak meg abban, hogy azt csináld, amit szeretnél. Támogatom a döntésedet."