chosen - h.s [hun] // befejezett

23.

destine
(chosen 2. évad) huszonharmadik rész

Idegesen dobolok a lábaimmal. Egy frász tudja milyen szobában ülök, egy kibaszott széken.

Igen, voltám már letartóztatva.

De nem ilyen komoly dolog miatt. Eddig csak ittas vezetésért, vagy túlzott alkoholfogyasztásért vittek be.

Oké, azok se a legjobbak, de most úgy tűnt külső szemlelőként, hogy meg akarom ölni Zaynt.

Amit, ha úgy nézünk, akkor igaz is, de az Isten szerelmére.

Nem öltem meg.

Gondolataimat az szakítja meg, hogy egy lány sétál be a helyiségbe, mire megpróbálom ellazítani az izmaimat.

"Jó napot, Mr. Styles. Én-"

"Először is, ne hívjon így, és másodszor, elmondhatnám, hogy mi történt, mielőtt elkezdi sorolni ellenem a vádakat?"

A lány felnevet. "Elnézést?"

Fiatal. Újnak néz ki, és hosszú barna haja van, kék szemekkel.

"Figyeljen.. az az ember, akit megvertem.. kibaszottul megérdemelte. Tudja, a barátnőm.. az a férfi megpróbált rámozdulni a barátnőmre, mire ő kirohant a házból. Azután beszállt egy autóba és hozzám akart jönni, de autó balesete volt, és súlyosan beütötte a fejét, emiatt pedig amnéziája lett. És mi van a barátnőmmel? Nos, meg akartam kérni a kezét. De most még csak nem is emlékszik rám.."

Az egyik kezemmel eltakarom a számat, és a földre nézek.

Nem sírhatok. A férfiak nem sírnak. Nem fogok sírni.

"Én, ömm.. nem tudom, hogy m-mit mondjak," teszi a kezét az enyémre, ami az asztalon van.

De elhúzom a kezemet tőle. "Nem kérek a sajnálatából. Ki kell jutnom innen."

A lány összevonja a szemöldökeit. "Zayn szexuálisan próbálta meg bántalmazni a maga barátnőjét?"

"Igen, pontosan."

"Erőszakoskodott is vele?"

"Igen."

A gyomrom megint egy ideges görcsbe rándul, de nem foglalkozom vele.

Meg kell ezt tennem.

"Nos, akkor azt hiszem Zaynt kell behoznunk maga helyett, Mr.-"

"Csak Harry," motyogom.

"De itt kell mara-"

"Bassza már meg," csattanok fel a lábaimra állva. "Felhívom az egyik haveromat, hogy jöjjön értem, hogy a barátnőmmel lehessek, aki nem mellesleg még mindig abban a kibaszott kórházban van."

"De Harry-"

"Csak hagyjanak békén, oké?" Csattanok rá utoljára a lányra, majd kilépek a szobából.

Keresek egy mondhatni kihalt folyosót, majd a zsebemből elővéve a telefonomat, felhívom Liamet.

"Igen?"

"Liam, a rendőrségen vagyok. Gyere értem."

A vonal másik végén egy ideig csönd van, az egyetlen dolog, amit hallok, az valami motoszkálásnak a hangja.

"Liam, ott vagy?"

"Mi a fenéért vagy te a rendőrségen?" Kérdezi, miközben mintha egy autócsukódást lehetett volna hallani a háttérben.

"Majd elmondom, ha ideértél."

"De-"

"Szia, Liam."

Ezzel leteszem a telefont, majd a hátammal a falat kezdem el támasztani. Ott állok és várok, miközben reménykedem, hogy az az újonc rendőrlány nem talál rám.

*****

"Mi a frászt műveltél?" Hallom meg Liam idegesen hangját, abban a szent tizedmásodpercben, amikor beültem mellé a kocsiba.

"Én is örülök, hogy látlak, haver."

"Harry, ne szórakozz!"

"Majdnem megöltem Zaynt," válaszolom nevetve.

Liam összehúzza a szemöldökeit. "És ez miért olyan vicces?"

"Azért, mert az a féreg megérdemelte," mondom, majd hátradőlök az ülésben és kinézek az ablakon.

Liam csak megrázza a fejét. "Elmondod Jo-nak?"

"Biztos nem, azt hinné, hogy egy szörnyeteg vagyok."

Liam válaszként motyog valamit az orra alatt, amit nem értek.

"Mit mondtál?" Kérdezek rá, majd előredőlök és összehúzott szemekkel nézek rá.

"Semmit, Harry!" Csattan fel.

"Miért nem-"

"Azt mondtam, hogy talán mégis egy szörnyeteg vagy, Harry!" Kiabálja, ujjaival pedig erősebben kezdi el szorítani a kormányt.

Nem mondok semmit.

"Egy kibaszott szörnyeteg vagy, Harry. Jo elmondta, hogy mi volt vele a célod, hogy meg akartad ölni őt annak érdekében, hogy visszakapd Julianne-t. Hogy mennyire kegyetlen voltál vele. Hogy mennyi lányt használtál ki. Még azt is megkockáztatnám, hogy Jo többet sírt miattad, mint nevetett volna. Nem érdemeled meg őt, és sajnálom, hogy tőlem kell ezt hallanod, de ez az igazság."

Válaszolni akarok valamit, bármit, de a szavak nem jönnek ki a torkomon. Úgy érzem, mintha Liam kitépte volna a szívemet, majd a földhöz vágva azt rá is taposott volna.

"Jo egy gyönyörű lány. És nem csak kívülről. A szíve is az. Önzetlen, és mindig másokat helyez maga elé. Kimondja azt, amit gondol, és nem fél megmutatni a világnak azt, hogy ki is ő valójában. Jo olyan valakit érdemel, aki ezekre a dolgokra nap, mint nap emlékezteti, és nem olyan embert, aki állandóan bántja őt."

Úgy érzem, hogy jelenleg szét tudnám verni ezt a kibaszott autót, és Liamet is.

De hiába is próbálkozom, nem tudok megmozdulni.

Tompa érzés fog el, mert tudom: Liamnek igaza van.

Az egyetlen dolog, amit tisztán érzek, miközben egy könny folyik le az arcomon, az a szomorúság.

De legfőképpen a fájdalom.