3.rész

382 20 0
                                    

Ebéd után Cat-tel elmentünk a szekrényünkhöz,ami pont egymás mellett volt. Miközben vettük ki a táskát meg a kabátot elkezdtünk beszélgetni az új osztálytársainkról.

-Szerinted nem fura,hogy egész nap csak bámultak téged? Ez annyira...

-Kripi?-feztem be a mondatát

-Az. De szerintem ez csak véletlen. Általában minden új gyerek megfigyeli az új osztálytársait. Bella,ezért nem kell aggódnod.-simította meg a karom,egy bíztató mosoly kísérében

-Ki mondta azt,hogy aggódom? Nem is aggódom...-mondtam bizonytalanul

-Bella tudod,hogy kiskorom óta ismerlek pluszba te vagy a legjobb barátom. Szóval előttem nem tudsz titkolózni.

-Jó bevallom egy kicsit aggaszt. Te mit tennél a helyemben?-kérdeztem tőle,miközben elindultunk a kapu felé

-Hmmm....-gondolkodott el-Szerintem hagynám a fenébe. Ha akarnak valamit,akkor előbb-utóbb kiderül,hogy mi is az.-kiléptünk a suliból és megálltunk egy pad mellett,mert Cat éppen vette elő a táskájából a mobilját. 

-Lehet benne valami...-igaza van Cat-nek,ha valamit akarnak,akkor csak ki fog derülni mi is az. Ha nem, akkor így jártak. Leszarom.-Igazad van hagyom a fenébe őket.

-Na ez a beszéd! Akkor indulhatunk,hölgyem?-játékosan belekarolt a karomba.

-Mehetünk hölgyem.-válaszoltam. Viccesen,ugrálva mentünk végig az udvaron,ahol sokan szerintem hülyének néztek minket. 

Mivel én közelebb lakom a sulihoz,ezért Cat-tel a kapuban elköszöntünk egymástól,majd ment haza. A házba beérve levettem a cipőmet és a dszekimet. Felmentem a szobámba,majd a szekrényembe kerestem egy lezser,otthoni ruhát,ami egy kék,kinyújtott,csípő magasságig érő póló és egy fekete melegítő nadrágból állt. Mikor kész lettem az átöltözéssel lementem a konyhába és csináltam magamnak müzlit. Leültem a kanapéra,bekapcsoltam a TV-t és evés közben azt néztem,hogy milyen filmeket adnak. Evés után visszamentem a szobámba és megírtam a leckét. Lecke írás közben,olyan érzésem volt,mint ha figyeltek volna. Többször is elfordultam az ablak felé,de nem láttam semmit. Tuti,hogy paranoiás leszek. Ledőltem az ágyamra és elkezdtem gondolkodni. Bárhogy is gondolkodtam folyamatosan Harry felé terelődtek a gondolataim. Nem tudom elfelejteni azokat a gyönyörű zöld szemeket. Mint ha megigézett volna csupán azzal,ahogy rám nézett. Ajjjjj,miért jár Ő folyamatosan az eszemben?! Inkább zenét hallgatok.

Este 6-kor anya korán haza ért,ami valljuk be eléggé meglepett. 

-Szia Kincsem!-adott egy puszit a fejemre-Mi volt ma suliban?-kérdezte,miközben bement a konyhába

-Semmi különös,csak gazdagabbak lettünk 5 új osztálytársal,akik egész nap csak engem figyeltek...inkább bámultak.-gondolkodtam el-Veled mi a helyzet? Hogy-hogy itthon vagy ilyen korán?-ez a kérdés nagyon fúrta az oldalam

-Na ez eléggé érdekes. Biztos nem csak téged néztek. Tudod milyenek az újak. Mindenkit megnéznek maguknak.-mint ha csak Cat-et hallottam volna. Erre elmosolyodtam-Korábban végeztem,mert egy kis időt akartam tölteni a lányommal.-erre a mondatára a nyakába ugrottam és megöleltem,jó szorosan.

Az este további részében filmeztünk,beszélgettünk,rendeltünk pizzát és azt ettünk vacsoraként. Olyan jó anyával együtt tölteni egy kis időt. Nagyon hiányzik,hogy minden reggel találkozzunk,beszélgessünk,aztán este együtt csináljunk vacsit,elmondjuk,hogy milyen napunk volt és még nap hosszat tudnám sorolni,hogy mi hiányzik. De inkább nem mondok semmit,mert ez miatt is kitalálná,hogy ez csakis az ő hibája. Pedig nem. Ez mind annak a hibája,aki elhagyott minket egy idióta titkárnő miatt.

Anyával elköszöntünk egymástól,majd elmentünk a szobánkba. Előszedtem a pizsomámat és elmentem fürödni a fürdőszobámba. Szerencse,hogy a házunkban minden szobába tartozik egy fürdőszoba,mert így senkire sem kell várni,hogy kész legyen.

Mikor lefürödtem,megtörülköztem és felöltöztem visszamentem a szobámba. Megnéztem a laptopomon az üzeneteimet,majd játszottam egy kicsit rajta. Amikor éreztem,hogy mindjárt elalszok lecsuktam a tetejét és odamentem az ablakhoz,hogy össze húzzam a függönyt. Kinéztem rajta,majd a párkányon észre vettem valamit. Kinyitottam és megnéztem mi az. Egy toll volt az. Nagyobb volt,mint egy madáré és matt fekete színű volt. Becsuktam az ablakot,majd leültem az ágyamra és a kezemben lévő tollat kezdtem el nézni. Hogyan kerülhetett egy ilyen toll az ablakom párkányára? Néhány perc múlva letettem az éjjeli szekrényemre,behúztam a függönyömet,majd bemásztam az ágyba és lekapcsoltam a villanyt. 

Mikor már majdnem elaludtam,egy hang szólt hozzám a tudatalattimban.

-Jó éjszakát Kedvesem.

Nem tudtam hova tenni ezt,de olyan álmos voltam,hogy egy pillanaton belül elaludtam.

Bukott Szerelem °H.S./ff.° [SZÜNETEL!]Onde histórias criam vida. Descubra agora