Bukott Szerelem °H.S./ff.° [SZÜNETEL!]

15.rész

Olyan békés itt minden. Kinyitom a szememet és azt veszem észre,hogy egy felhőn fekszek. Felálltam,majd megnéztem öltözetemet. Fehér,egyszerű barelina cipőt,fehér,combig érő ruhát viseltem. A hajam göndören,össze volt fogva egy fehér színű hajgumival.

-Hát itt vagy!-szólt egy ismerős hang nem is,olyan messze tőlem-Gyere,el fogunk késni.-jött elém

Nem láttam az arcát,mert el volt mosódva. Az öltözete,pedig hasonlított az enyémre. Arra eszméltem fel,hogy megfogja a kezem és elkezdünk rohanni. Hírtelen egy nagy villanás és egy nagy előtérben vagyunk a lánnyal. Jobban megnéztem őt és gyönyörű sötétbarna haja a csípőjéig ért.

-Akkor tudjátok a feladatotokat?-kérdezte a férfi,aki előttünk állt

-Persze.-válaszoltam rutinosan

-Rendben,akkor munkára.-csapta össze tenyerét

Megint egy nagy villanás és már máshol vagyok. Egy felhő szélén állok és nézek egy sötét helyet. Itt már a felhő halvány vörös színben úszott. A testem magától cselekedett és elindult a sötétség felé. Már egy hatalmas fekete kapunál voltam,mikor valaki megállított.

-Hé,Bella!-fogott meg karon a lány-Ne csináld! Nem mehetünk be oda!-bökött a kapu felé

-Jó,de annyira kíváncsi vagyok. Te nem?-kérdeztem tőle

-Ez őrültség. Tudod mi lesz ha bemész....-mondta tovább,de csak tátogott.

Vakító fény jelent meg. Ezek után a cselekedetek gyorsan történtek. Minden embernek el volt mosódva az arca. Képkockák jelentek meg előttem.

Az egyik pillanatban egy sötét előtérben voltam,ahol vörös lángok adták a fényt és közben beszélgettem valakivel. Aztán egy fiúval beszéltem,de már a fehérségben. Utána megint a lánnyal beszéltem,ahogy láttam nagyon magyarázok valamiről. Hírtelen egy házban voltunk,ami mellett egy lávafolyó áramlott. Most nyolcan voltunk a házban,egy felnőtt és hét fiatal. Szórakoztunk,nevettünk és bohóckodtunk.

Néhány perc múlva teljes sötétség volt. Aztán,pedig a fehérségben egy hatalmas teremben voltunk heten. Körülöttünk rengeteg emberrel. Két felé voltak osztva. Az egyik fél csodás és világos fehérben úszott,míg a másik csak feketéket hordott.

-Ti ketten!-szólalt meg egy dühös hang,mire mindenki felénk fordította fejét-Megszegtétek a legfontosabb szabályt! Mi a mentségetek?!-hangjából csak úgy áramlott a dühösség

-Semmi.-szólaltam meg

-Minek volt ennek az egésznek értelme?! Nem tanultátok meg,hogy nem szabad a...-itt megint elnémúlt minden

Amikor befejezte a mondatát minden hang visszajött. Mindenki rémülten és aggódóan figyelt minket. A hang most a másik személyeknek mondta a magáét. A fehér színű oldal gyűlölettel figyelte a fekete színűeket,és ez kölcsönös volt. Mikor befejezte nekik is a mondani valóját néhány perc néma csend telepedett a teremre. Oldalra fordítottam a fejemet és három embert vettem észre,akik nagyon aggódva figyeltek minket.

-Meghoztam a döntésemet.-szólalt meg a hang-És mielőtt bárki beleavatkozna a döntésem végleges!-mind a heten egymásra nézünk,majd várjuk,hogy mi lesz-A büntetések,pedig...-egy hatalmas fénysugár jelent meg,majd már csak ennyit hallok:

-Szeretlek!

Zihálva és csurom vizesen riadtam fel. Az egész ágy tiszta gyűrödt és nyirkos. Ránéztem az órára,ami 03:30-at mutatott. Az ágy szélére ültem és remegő kezeimbe beletemettem az arcomat. Mi a franc volt ez az álom?! Ilyen furcsát és élethűet még sosem álmodtam. Mi lehetett,pedig az a büntetés,amit kaptunk volna? Miért nem tudtam irányítani az álmomat? Mit követhettünk el a többiekkel? És még is,miért nem láthattam az emberek arcát? Ajjj. Ezek a sok kérdések. Egyszer tuti felrobban az agyam ezektől. Odasétáltam az asztalomhoz,leemeltem a laptopomat,majd bekapcsoltam. Felmentem az oldalamra és csodálkozva nézem,hogy Harry még fent van. Gondoltam,hogy nem írok rá,hát ha pont most készül elaludni,de akkor felugrott az ablak.

Hercegem👑❤😍: Szia napsugár! Hogy,hogy fent vagy ilyenkor?

Én: Rosszat álmodtam és már nem vagyok álmos...

Hercegem👑❤😍: Mit álmodtál?😞

Én: Nem fontos. De hál' égnek vége.🙏😭

Hercegem👑❤😍: De. Nekem fontos. Légyszi.😩😰

Én: Hát jó,de az egész hülyeség,csak szólók! Azt álmodtam,hogy...

Mindent leírtam szóról szóra,hogy mi történt az álmomban. Ilyen még sosem történt velem,hogy nem irányíthattam a testemet. Amikor Harry 5 perc után sem válaszolt elkezdtem aggódni.

Én: Harry,fent vagy még?

Nem válaszolt. Már majdnem kiléptem,mikor visszaírt.

Hercegem👑❤😍: Bocsi,itt vagyok csak Niall megint kért kaját.

Én: Jah. Értem. Ő is fent van? Mi a csodát csinálhattok ilyenkor?😂😏

Hercegem👑❤😍: Én nem alszom most,Niall meg fel kelt,mert éhes lett. Az álmodban kapcsolatban,pedig szerintem ne féljél. Nem lesz semmi baj. Nem vagy bolond,hogy ilyeneket álmodsz. Bárkivel előfordulhat az ilyen.😊😉❤

Én: Rendben,megpróbálok nem rá koncentrálni. Köszönöm,hogy segítesz.❤❤😘😘

Hercegem👑❤😍: Nincs mit életem. Ez csak természetes. De sajnos most mennem kell. Hallom,Niall valamit leejtett. Szia puszi😘❤ további szép hajnalt.😴

Én: Okés,sok sikert Niall-el. Puszi,neked is szia!😘😴❤

Lecsuktam a laptopom tetejét,majd ágyneműt cseréltem,lezuhanyoztam és 4:25-re kész is lettem. Lefeküdtem,majd azon nyomban hál' égnek egy nyugodt álomba merültem.

Sziasztok,srácok! Remélem tetszik,majd a rész! Köszönöm a szavazatokat!🙏😍❤ Puszi!😘😊❤