Erősen kapaszkodtam Harry-be,hogy még véletlenül se essek le. Nem tudom hová szeretne vinni,de annyira megbízok benne,hogy nem egy veszélyes helyre akar vinni.
-H-Harry hová megyünk?-néztem fel rá.
-Majd meglátod.-mosolygott,de nem nézett rám.
*10 perc múlva*
Kb. 10 perc múlva egy erdőbe vitt,ahol egy gyönyörű öt ágozatú vízesés folyt,körülötte pedig szabályos köralakban fák álltak. A fű egészséges zöld volt,rajta pedig színes,apró virágok borították. Elképesztő volt ez a hely. Annyira nyugodt itt minden. De,Harry miért hozott ide?
-Azért,hogy egy szép mosolyt lássak az arcodon.-fordultam hozzá. Ja tényleg. Hallja a gondolataimat.-Szeretem,amikor mosolyogsz.-döntötte oldalra kicsit a fejét,mosolyogva.
-Csak ezért hoztál ide?-emeltem fel a szemöldökömet.
-Nem egészen.-vakarta meg zavartan a tarkóját.
-Akkor...?-ültem le a földre,amit ő is követett.
-Azért,hogy megkérdezzem...-motyogott valamit utána,de nem lehetett érteni.
-Harry ebből semmit nem értek.-néztem zavartan rá.-Mit szeretnél kérdezni?-fogtam meg a kezét,bátorításként.
-Azt,hogy nem próbálhatnánk meg újra? Tudom,hogy ez még mindig sok neked,de én nem bírok meg nélküled lenni Bella. És tudom,hogy te sem.-elnéztem róla,majd nem szóltam semmit. Direkt nem gondolkoztam rajta,hisz hallja a gondolataimat. Ezt még át kell gondolnom...egyedül. Haza szeretnék menni.
-Harry...ezt át kell gondolnom. Most haza vinnél,kérlek?-válaszul csak bólintott egyet,majd felemelt menyasszonyi pózba,majd elrepültünk a csodaszép helyről.
~~Otthon~~
Miután Harry haza hozott el is ment. Délután megkaptam a leckéket,amiket gyorsban megcsináltam,mert úgy sem volt jobb dolgom. Elég hosszú volt a mai nap. Hulla fáradt vagyok,de anyát meg kell várnom az igazolás miatt. Néhány perc múlva megszólalt a telefonom. Cat volt az.
-Szia csajszi! Na kinek hiányoztam?-visított a telefonba.
-Nekem!-sikítottam bele.
-Reméltem is. Figyi most értünk haza,és holnap már megyek suliba. Elmegyünk együtt?-kérdezte.
-Még szép! Nagyon hiányoztál.-mondtam szomorúan.
-Te is nekem. De! Holnap mindent bepótolunk. Oksa?
-Oké.-hallottam,hogy a bejárati ajtó csapódik.-Figyelj Cat,anya megjött. Fél óra múlva visszahívlak rendben?
-Rendben. Nekem amúgy is még fel kell hoznom a táskáimat.-sóhajtott.
Leraktuk a telefont,majd mentem anyához. Most egyedül volt.
-Szia anyu.-nyomtam puszit az arcára,amit viszonzott.
-Szia kincsem.
-Richard-ot hol hagytad?-kérdeztem,miközben mentem utána.
-Tovább kell bent maradnia,ezért nem jött.-ült le a kanapéra.
-Ó. Értem. Anyu...?-ültem mellé.
-Igen?-nézett rám,közben bekapcsolta a TV-t.
-Írnál légyszi igazolást? Ma rosszul voltam,ezért nem mentem suliba.-utálok hazudni,de csak nem mondhatom neki,hogy ,,Szia anya képzeld,kiderül,a volt barátom egy bukott angyal,aki elvitt egy szép helyre. Hát nem szuper?" Totálisan kiakadna. Meg nem is szeretném elmondani neki.
-Jó,de ha valami baj van hívj fel legközelebb,rendben?-nézett rám aggódva.
-Rendben.-nyugtatóan elmosolyodtam.
Anya miután megírta az igazolást Cat-tel beszéltem legalább másfél órát. Nehezen leraktuk a telefont,majd lefeküdtünk aludni.
#Másnap#
Reggel felkeltem,majd elvégeztem a reggeli rutinomat. Lementem,majd megreggeliztem. Anyunak sietni kellett be,ezért nem tudtunk reggel találkozni.
Amikor csöngettek felvettem a cipőmet és a kabátomat,majd ajtót nyitottam. Cat-tel azonnal megöleltük egymást.
-Istenem Cat! Annyira hiányoztál.-indultunk meg.
-Te is nekem! Most mesélj! Mi volt?-ja igen...elmondtam,hogy Harry-vel szakítotunk.
Mire mindent elmondtam a sulihoz értünk. Bementünk az osztályba,ahol néhányan köszöntek nekünk.
-De annyira aranyosak voltatok-biggyesztette le az ajkait Cat.
-Jó,de nem működött. Viszont te!-mutattam rá,miközben nagyokat pislogva nézett engem.-Tudom,hogy még mindig tetszik neked Liam.-vigyorodtam el.
-E-ez nem igaz. Már nem tetszik.-fonta össze karjait,mellkasa előtt.
-Aha,persze.-forgattam meg a szemeimet unottan.
-Tényleg nem tetszik!-tiltakozott továbbra is.
-Jaj,kicsi Cat.-simogattam meg a kezét.-Szerinted hülye vagyok? Vagy tán vak,hogy azt hiszed nem látom rajtad,hogy még mindig bejön?-hallgatott egy kicsit,majd megszólalt.
-Akkor sem!-fordult vissza.
Öt perc telhetett el,mikor Jason,Jack,Brook és Alex lépett be a terembe. Brook-on kívül,mindannyiuk rám nézett és fürkészett. Miután befejezték az engem való vizslaltatást,Alex jött oda hozzám (!!!),majd fogott egy széket,megfordította és terpeszbe leült rá. Előre hajolt,így a szék háttáblájának dőlt.
-Hello,Bella. Mi újság?-próbált kedvesen mosolyogni,de ehelyett inkább gúnyosra sikeredett,ezért abba hagyta.
-Szia,semmi. Veled?-kérdeztem feszülten.
-Semmi. Miért nem jöttél tegnap?-fürkészte az arcom.
-Mert nem voltam jól.-néztem le a padra.
-Szóval nem voltál jól. Ugye semmi más nem volt?-támasztotta állát a székre.
-Ne-nem.-néztem rá.
-Aha...ha te mondod. Na pá.-azzal felállt és a helyére ment. Cat hátra fordult döbbenten.
-Ez meg mi volt?-kérdezte suttogva.
-Nem tudom,de ez frurcsa volt.-hajoltam előre.
-Ennyire lemaradtam volna az eseményekkel?-kérdezte elgondolkodva.
Megszólalt a jelző csengő,amikor öt ember lépett be az osztályba. Akarom mondani,bukott angyal lépett be az osztályba.
Sziasztok,srácok!
Remélem tetszeni fog a rész.
Ha tetszett szavazzatok és írjatok kommentet.
Puszi.❤😘
KAMU SEDANG MEMBACA
Bukott Szerelem °H.S./ff.° [SZÜNETEL!]
FantasiSziasztok! A nevem Isabella White,17 éves,gimnazista lány vagyok. Nézzétek el nekem,de a bemutatkozásban nagyon pocsék vagyok. Van egy legjobb barátnőm Cathrine McCall. Az életem minden napja normálisan telt,addig amíg meg nem ismertem Őt.