Hated Love | BTS Suga ff. | VÉGRE ÁTÍRÁS ALATT-ami per pillanat szünetel- |

9. rész

*Yoongi király(kisasszony)*

A fiúkkal eppen tartottunk ki a dormból, mikor is egy nagyon ismerő kutya állt meg velünk szembe ránk ugatva. Fejével hol felénk nézett, hol egy másik irányba amit nagyon fucsálltunk.

-Hé! Ez RaRa kutyája!-szólalt meg Jimin kissé értetlenül, mire felé kaptam tekintetem. Rossz elő érzetem támadt. Nagyon rossz.-De hogy került ide?

-Azt akarja, hogy kövessük.-mondta V mintha értene kutyául, de tiszta komoly tekintettel, mire szívem hevesebben kezdett dobogni. A kutya abba hagyta az ugatást, majd szaladni kezdett. Gondolkodás nélkül utána szaladtam a többieket otthagyva.

Mikor már azt hittem sosem fog megállni befordult egy sarkon, és én utána. Hirtelen a vér is megfagyott ereimben. Egy ház lángokkal volt tele és mindenhol füst. Néhány ember volt ott és egy házaspár gondolom a kislányukat szorongatva könnyes szemekkel. És a lányon ugyan olyan kabát volt mint amilyen RaRának volt. Gyorsan oda rohantam hozzájuk.

-Mi történt?-kérdeztem kissé lihegve, és zavarodottan, mire a két szülő felém kapta a tekintetét.

-Egy lány és az a kutya-mutatott a mellettem ugató jószágra-megmentette a kislányunk, de a lány már bent van több mint 5 perce.-nyögte ki feszülten a nő, amitől szinte villámcsapásként hasított belém a felismerés.

"Hé! Ez RaRa kutyája!". Víszhangzottak a fejemben Jimin szavai. Szívem össze szorult. A torkomban egy nagy gombóc keletkezett. Gondolkodás nélkül berohantam a házba és össze-vissza kezdtem el nézelődni.

-RaRa!-kiáltottam a nevét, de válasz nem jött.-RaRa, te idióta, válaszolj!-mondtam feszülten, mire valami nyöszörgést hallottam és egy fájdalmas kiáltást.-RaRa...-nyögtem ki elhaló hangon, majd a hang irányába eredtem és megpillantottam...lábai tiszta véresek ahogy kezei és az elsőnek említett testrészen egy óriási gerenda volt.-RaRa!-futottam oda hozzá, amilyen gyorsan csak tudtam, mire ő ijedten és könnyes szemekkel kapta felém fejét.

*RaRaRaRaRa*

Mivel a gerenda tele volt kissebb szögekkek, némelyik kissé felhorzsolta lábam és kezeim is ahogy próbáltam leszedni magamról. De az csak nem mozdult. Gyenge voltam és az a nagy fadarab is nehéz volt. Mikor azt sikerült kissé felemelnem, újra rá dőlt a lábamra amitől fájdalmasan felkiáltottam. De nem adtam fel.

-RaRa!-kiáltotta valaki a hátam mögül, majd lépteket hallottam mögülem. Kissé ijedten és könnyes szemekkel pilantottam hátra.

-Y-Yoongi...?-nyögtem ki nagy nehezen, mert a füsttől szinte teljesen el ment a hangom. Tekintetéből a félelmet és az aggodalmat tudtam kiolvasni.-Yoongi...-nem bírtam tovább el bőgtem magam.

-Ne aggódj!-mondta megnyugtató hangján, majd lábamhoz lépett.-Segítek. De a te segítséged is kelleni fog.-nézett mélyen szemeimbe, mire aprót biccentettem. Kezeim újra a gerendára raktam, majd Yoongi az ővéit az enyéimre és mögém állt.-Háromra.-suttogta füleimbe, mire kissé megnyugodtam, és bólintottam.-1, 2, 3!-minden erőmet beleadva, nyomtam fel a farönköt a lábamról Yoongi segítségével. Kissé arább dobtuk a gerendát, majd egy jól eső és fáradt sóhajt eresztettem ki ajkaim közül.

Sikerült...

Gyorsan levette magáról a kabátját és rám terítette, mire hálásan pillantottam rá.

-Sietnünk kell!-mondta, miközben segített felállni, de nem sikerült megállnom. Gyorsan elkapott, majd menyasszonyi pózba felkapott karjaiba. Fájdalmasan nyöszörögtem egy aprót, mire ő ijedten pásztázta arcom. Apró kezeimet nyakaköre fontam még a fájdalom ellenére is. Szorosan tartva karjaiba megindult a kijárat felé, ahol már lehetett hallani a mentősök és tűzoltók hangját. És végre kiértünk. Azt hittem, hogy a sok füsttöl már megfogok fulladni. De nem történt meg. Az emberekre pillantva láttam rajtuk, hogy nagyon megkönyebbültek, mikor megláttak minket. Pár kamerás ember is volt köztük. Sugar is oda szaladt hozzánk és ugrándozni kezdett. A tűzoltók már el is kezdték oltani a tűzet és a mentősök se perc alatt előttünk termedtek egy hordággyal, mire Yoongi ráfektetett. Kicsit szomorú voltam, hogy elengedett, de muszály volt. Fájt mindenem. A lábaim, a kezeim. Mindenem.