Hated Love | BTS Suga ff. | VÉGRE ÁTÍRÁS ALATT-ami per pillanat szünetel- |

Epilógus

És elérkeztünk ehhez a részhez is! Sajnálom, hogy ennyit kellett várni, de egy-még nem publikált-könyvemmel voltam elfoglalva, meg nem is jött az ihlet, hogy hogy is írjam le ezt a részt, meg..jah..értitek.

Jó olvasást az utolsó részhez! ❤

-Izgulsz?-kérdezte a mellettem álló, mosolyogó fiú, majd kezét enyémbe csúsztatta és finom megszorította azt.

-Ez nem kérdés volt, ugye?-néztem rá tiszta komoly arccal, de végül én is elmosolyodtam, ahogy elkuncogta magát.

-Vegyük, hogy nem.-mondta mosolyogva, majd egy apró, s gyors csókot lehhelt ajkaimra, amire mosolyom kiszélesedett.-De nem kell.-bíztatott miközben másik kezével arcomra simított.-Ügyes vagy, tehettséges, és még szép is.-mondta mosolyogva, mire halkan elkuncogtam magam, és halványan el is pirultam.

-Sam RaRa!-hallottam meg az én nevem, mire kissé izgulni kezdtem, de mosolyogva elengedtem Yoongi kezét, majd intve a csordának egyet, fel is léptem a jégre. Az emberek azonnal tapsolni kezdtek, amitől kissé feltöltődtem energiával, és ahogy a pálya közepére értem mély levegőt szívtam, majd ahogy a zene elindult, úgy én is megindultam.

*egy órácska elteltével*

-És a nyerteees...-húzta el a végét, amitől csak jobban húzta az idegeim is. Egyik felemen Jimin állt, másikomon pedig Yoongi, és olyan szorosan tartották kezeim, hogy majdnem összetörték.-SAM RARAAA!-kiáltotta el magát a nő, mire örömömben akkorát sikítottam, hogy szerintem az egész stadion hallotta.
Nagyokat ugrándozva Yoongi karjaiba ugrottam, és olyan szorsan magamhoz öleltem, hogy úgy voltam vele, soha nem akarom elengedni. Halkan elnevetve magát, visszaölelt, majd óvatosan elengedett, hogy fel tudjak menni a jégre, ahol átadták az érmeket, meg persze a kupát.
Könnyeimmel kűzködve álltam a korcsolyapálya közepén és a hangos tömeg láttán, nem is tudtam őket visszatartani. Mosolyogva magasra emeltem a serleget/kupát (ahogy tetszik), és a nézőtér felé mutattam.

Ahogy lementem a pályáról, Yoongi azonnal odajött hozzám, és szorosan magáhot ölelt, addig a szüleim kivették a kezemből a kupát.

-Annyira örülök! Tudtam, hogy te fogsz nyerni!-suttogta fülembe kellemes, s megnyugtató hangján, amitől mint mindig, a testemen végig futott a már megszokott kellemes bizsergés, és könnyeim ismét potyogni kezdtek.-És ebben tudod mi még a legjobb?-kérdezte alig hallhatóan, ahogy óvatosan elvált tőllem, amire aprót megráztam fejem, ezzel nemet jelezve.-Hogy én nyertem a fogadást, és a barátnőm vagy.-mondta mosolyogva, miközben fejét homlokomnak döntötte. Mondatára halványam elmosolyodtam, majd egy finom, s kissé hosszadalmas csókot lehheltem ajkaira, amit mosolyogva viszonzott.

-Na elég a nyali-faliból! Mi is átakarjuk ölelni!-mondta nevetve Vihogi, ahogy eltolt minket egymástól, majd a többiekkel együtt-beleértve szüleim is-kinyomva belőlem a szusszt, átöleltek, és agyon gratuláltak.

Miután hazaértünk hozzánk, a fiúkkal együtt, nagy "családi" vacsorát rendeztünk, ami annyiból állt, hogy apum elővett egy jó néhány bort az ő kis szekrényéből, és pizzát rendeltünk, úgy egy tízet.

Mindenki nagyon jól élvezte magát, és vagy még százszor gratuláltak nekem, amit már nem győztem megköszönni.

A nap végére, szó szerint a végére, mindenki szinte részegre itta magát, még nevelő szüleim is, és úgy terültek ki ahogy volt. TaeTae, és JungKook egymáson a nappaliba, az egyik kanapén, a másikon NamJoon, és Jin egymáson, az egyik fotelban Jimin, forever alone, J-hope a másikban, szüleim az ebédlő asztalra hajtották fejüket, és csak Yoongi meg én maradtunk még ébren, és józanok is.

-Talán nem volt jó ötlet leinniuk magukat..-mondta sóhajtva mellőlem Yoongi, ahogy körülnézett az elterült embereken.

-Talán.-vontam vállat, mire egymásra néztünk, és elmosolyodtunk.

-Nem is tudom..én már álmos vagyok, és egyedül nem tudnék elaludni.-mondta kissé elgondolkodva, boci szemekkel, mire elnevettem magam, és megragadva karját a szobám felé kezdtem húzni.

Ahogy beértünk a szobámba, én azonnal az ágyamra ugrottam, míg Yoongi becsukta az ajtót, majd leoltotta a lámpát és befeküdt mellém az ágyba. Mosolyogva magunkra terítettem a paplant, majd szorosan a fiúhoz bújtam, ki viszonozva gesztusom finoman átkarolta derekam, és szorosan húzott magához.

-Az én kis nyertesem.-suttogta csak úgy, hogy én halljam, majd lágyan egy puszit nyomott ajkaimra.

-Én mindig is az voltam.-mondtam mosolyogva, mire halkan elnevette magát, és most a fejemre nyomott egy puszit.-Szeretlek.-suttogtam mélyen a szemébe nézve.

-Én is téged.-motyogta ahogy fejét vállam és nyakam közé fúrta, majd egy apró puszi után, már el is aludt.

Mosolyogva arcára nyomtam én is egy puszit, majd lehunyva szemeim, engem is elnyomott az álom.